Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Criminálpolitikai feladatok

6 WLASSICS GYULA reformatori gyakorlati tevékenységét, ha a különböző iskolákra bontó elméleti kérdések számára az egyesület teljesen semleges tért biztosit. Ez természetesen nem a tagok semlegességét, nem a tagok közönyét jelenti a nagy alapvető kérdések iránt, ellenkezőleg a tagok számára biztosítja az egyesület a tér semlegességét. Ez két egészen különböző dolog. Liszt, a nemzetközi büntetőjogi egyesület vezéralakja, ma már Prinssel van Hamellel együtt maga buzgólkodik a legnagyobb kitartással azon, hogy a különböző alapfelfogásu tudósok és gyakorlati férfiak együttműködését minél nagyobb sikerrel tegyék lehetővé. Csak dicséretére válik Lisztnek, kinek kétségtelenül legnagyobb érdeme van az egyesület megalakitásában és felvirágoztatásában, hogy a védelmi és megtorlási elmélet fölötti harczok színhelyéül más területet keres, mint a büntetőjogi egyesület üléstermeit. Birkmeyerrel vivott irodalmi harczát valóban kár is volna az egyesületi tevékenység tárgyává tenni, mert rövid idő múlva ott lennénk, hogy a büntetőjogi elméletek özöne boritaná el az egyesületi tevékenység küzdőterét. A büntetés alapja és czélja bölcselkedő elméleteiből pedig ugyancsak kivette részét a classikus büntetőjog a XLX-dik században. Kivette oly mérvben, hogy indokolttá vált a reactió a büntetőjognak bölcsészeti elméletekkel való túltengése ellen. Nekünk mint magyar csoportnak szerény véleményem szerint az egyesületi tevékenységben első rendű feladatunkat képezi a nemzetközi egyesületben elfoglalt állásunknál fogva is a nem^etkö^i congressusokra kitűzött kérdések tudományos előkésztése. A mi csoportunknak azt a közvetitést kell derekasan betöltenie, melylyel a magyar büntetőjog tudományos művelését a nem^etkö^i tudományos életbe kapcsolhatjuk. Ennek a czélnak szolgál már legelsőnek kitűzött kérdésünk is, mely a legközelebbi amsterdami congressus egyik legnehezebb problémája. Nem kell azonban megelégednünk az uj eszmék fölveté-