Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - A büntető-novella az igazságügyi bizottság szövegezésében

I 22 TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. Szabatosabb szöveget nyert a fiatalkorúak feleletrevonhatósága feltételeinek körülírása. Ez most igy hangzik: «A ki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizenkettedik évét meghaladta, de tizennyolczadik évéi még be nem töltötte, ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, büntetőjogi felelősségre nem vonható.» Kihagyatott a i(>. §. 2. bekezdésébe foglalt proczesszualis szabály,melynek a Bp. alapelveivel való ellenkeződét jogászegyleti értekezésem <orán 279. füzet 2^. 1. mutattam ki. Az alkalmazásba vehető «intézkedé^ek» sorába 17. §.) beiktatta a bizottság az államfogházat. A szigorúbb megtorlás eseteire a bizottsági szöveg akként provideái. hogy ilyenkor a bíróság a fiatalkorút a törvény szerint halállal, fegyházzal, börtönnel vagy fogházzal büntetendő cselekmény miatt fogházbüntetésre, állam fogházzal büntetendő cselekmeny miatt államfogházbüntetésre itéli. A fogház- és az államfogházbüntetés határozott tartamban a bűnösség súlyához mérten állapítandó meg. A fogházbüntetés legkisebb tartama tizenöt nap: leghosszabb tartama, ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor életének tizenötödik évét betöltötte és cselekményére a törvény halál- vagy fegyházbüntetést állapit meg, tiz év: más esetekben öt év. Az államfogházbüntetés legkisebb tartama egy nap, leghosszabb tartama öt év. Nóvum elsősorban az, hogy gondoskodás történik a halállal büntetendő cselekményeknek miként való megtorlásáról, uj másodszor a distinctio a büntetési tételekben az elkövetett delictumok súlya szerint, a mely utóbbi a javaslat által tervbe vett büntetés mérvét lényegesen növelte. További kiegészítése a javaslatnak válik azonban szükségessé a Curia (Só. számú teljesülési határozata folytán. Az ez által teremtett aránytalanság a büntetési skálában semmi esetre sem tartható fenn. Megkísérelte a bizottság a fiatalkorúak ellen alkalmazható intézkedések törvénye- minőségének meghatározását. A javaslat ugyanis felsorolta a feleletteherrel tartozó fiatalkorúak ellen tehető intézkedéseket, de hogy az újonnan behozott próbára-bocsátás és dorgálás, továbbá a lényegében átalakított javitó-nevelés minő helyet foglalnak el a büntetési rendszerben, megállapítani elmulasztotta. Ez két kérdésnek megoldatlanul hagyását jelenti. Először, hogy vajon az összes «intézkedések» büntető dispositiók-e ?* és ha igen, ugy a dorgálással illetett, a próbára bocsátással elintézett vagy a javitó-intézeti nevelés ellenőrzését maga után vonó cselekmény mily delictum-klasszisba tartozik }** Konkretizálva a problémát, ez annyit jelent: ha a bíróság a fiatalkorú által elkövetett betöréses lopás miatt p. o. javitó * Hogy a dorgálás rendes büntetési eszköz, a javaslatból kétségtelen. V. ö. különösen 19. §. «... az elítélthez komoly intelmet intéz.» ** Hogy a logházbüntetéssel megtorolt gyilkosság és becsületsértés egyaránt v-étséget képez: már a Btk. 20. §-ából következik.