Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1906-ban

76 BÍRÓI GYAKORLAT. Biztosítási joggyakorlatunk 1906 -bati. I. Temetkezési egyesületek, melyek készpénzbeli járu'mányok fizetése ellenében temetkezési járuléknak fizetésére kötelezik magukat, biztosító társu'atoknak tekintendők, a melyek czégüket bejegyeztetni és biztosítási alapot kimutatni tartoznak az állandó gyakorlat értelmében, a mint azt a budapesti tábla 1906 febr. 7-én 229 905. sz. a. újból kimondta. Ellenben az 1891 : XIV. t.-cz. alapján megalakult betegsegélyzö pénztárak tekintetében kimondta a Curia 442/1905 sz. a., hogy azok nem magánvállalatok, hanem a törvény által közérdekből felállított intézetek. Természetes tehát, hogy ezeket biztosítási alapnak kimutatására szorítani nem lehet. II. A biztosítás körüli érdek. Az eddigi gyakorlattal egyezően mondta ki a Curia 1905 decz. 21-én 1655 904. sz. a., hogy a biztosított vagyoni érdekének nem kell tulajdonjogon alapulnia. A biztosító ugyanis azt hozta fel kifogásul, hogy a biztosított hajó nem képezte a biztosítottnak tulajdonát és ennek folyián kezdettől fogva érvénytelen az ügylet. A kifogás elvettetett, mert bebizonyult, hogy a biztosított a hajó vételárához nagyobb kölcsönnel járult, melynek biztosításául a vevő megengedte, hogy a hajólevél a biztosított nevére állíttassák ki és mert a biztosító nem igazolta, hogy a kö'csön visszafizettetett. Ilykép a biztosított a káresetnél vagyonilag érdekelve van, az pedig nem szükséges, hogy az érdek épen tulajdonjogon III. Írásbeliség. A dijperben a biztosító azt állította, hogy neki nem az ajánlatnak megfelelő kötvényben kitett díjösszeg jár, hanem létesült szóbeli megállapodás folytán annál nagyobb összeg. Budapesti kir. tábla 1906 febr. 15. II. G. 185/905. sz. a.: «A biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés lévén szükséges, a felek irásos szerződéséül jelentkező kötvénynyel szemben nem vehető figyelembe az azzal ellenkezően a biztosítási díj összegére nézve szóval létrejött olyan megállapodás, hogy a biztosított a kötvényben kitettnél nagyobb összegű dijat fizessen.» A dijper folyama alatt a felek abban állapodtak meg, hogy a 8000 K. erejéig kötött életbiztosítási szerződés 4000 K. erejéig tartassék fönn és a lejárandó díj részletekben legyen fizethető. A biztosító utóbb megtámadta ez ügyletnek a hatályát, mert nem foglaltatott írásba. Kimondatott azonban, hogy a felek nem uj biztosítási ügyletet kötöttek, hanem csak a törvényben előirt alakszerűséggé! már megkötött régi biztosítási szerződést érvényben levőnek jelentették ki és fogadták el, a biztosítási összegre és díjra vonatkozó változtatással, a mihez írásbeli szerződésre nem volt szükség. Curia 1906 ápr. 4. 732 905. sz. IV. Biztosítás kezdete. Díjfizetési kötelezettség. A joggyakorlat teljes következetességgel ragaszkodik ahhoz az általa elfoglalt állásponthoz, hogy a felek a biztosítás kezdetét szabadon állapithatják meg, hogy tehát a biztoalapuljon.