Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VIII. fejezet; A bűnhalmazat. 29. r.

72 BÍRÓI GYAKORLAT. sérülését okozta. A jogi cselekmény egység példája: testi sértés vagy erőszakos nemi közösülés czéljából elkövetett magánlaksértés, a sikkasztás elpalástolása végett elkövetett okirathamisitás. Az eszközbüncselekményeket «segédbüncselekményeknek» szokás nevezni. }. Természetes cselekményegység. Az anyagi bűnhalmazatot ebben az esetben kizáró nézet dióhéjba szorított érvelése az, hogy: a bűntett első sorban természetes cselekmény levén, több delictum a dolog természete szerint csak több természetes cselekménynyel követhető el. Egy természetes cselekmény azért csak delictum egység; illetőleg a jogsértések többségére tekintettel csak u. n. eszmei bűnhalmazat lehet. így érvel az esetet delictum egységnek minősítő Carrara, a ki arra Utal, hogy: minden bűntett, az olasz klasszikus iskola mükifejezéseit használva, két erőből áll, u. m. aj a fizikai ércből (cselekvés, mulasztás) és b) a morális erőből (szándék, gondatlanság); ha tehát egységes magatartás esetében, az azzal megvalósított jogsértések többsége alapján, delictumtöbbséget, tehát halmazatot akarnánk construálni, ez csak ugy lehetséges, hogy ugyanazt a materialis erőt, — az emberi magatartást — ismételten veszszük számításba, a mi pedig az osztó igazsággal ellenkezik. Ha p. o. az alapon, hogy a tettes egy lövéssei két emberen szándékosan testi sértést okozott, két rendbeli testi sértést akarunk construálni, akkor, minthogy az adott példában a delictumhoz: a) lövés; és b) szándék szükséges, ezt csak ugy tehetjük, ha az egy lövést kétszer veszszük számításba, tehát két lövést számítunk be a tettesnek, a ki pedig csak egy lövést tett. Delictumegységet vesz fel Liszt is, azt mondván: «Das Verbrechen ist in erster Linie Handlung d. h. ein natürliches Thun oder Lassen. Daraus fo!gt mit unabweislicher Nothwendigkeit. dass einer natürlichen Handlung auch immer nur ein Verbrechen entsprechen kann; und dass es unmöglich ist, durch eine Handlung mehrere Verbrechen zu begehen».* Liszt különben az ellenkező nézetnek jogosultságát elismeri.** Saját nézetének azért ad elsőbbséget, mert ennek helyességéről és gyakorlati hasznavehetőségéről mind jobban meggyőződött. 4. A jogi vagy ideológiai cselekményegység az anyagi bűnhalmazatot azért zárná ki, mert a tettesnek szándéka egységes. A tettesnek szándéka ugyanis ezekben az eserekben csak a czélbüntettre irányul. Carrara szerint delictumtöbbség ebben az esetben is ismételt beszámítással járna: azzal a különbséggel, hogy a természetes cselekmény egység esetében a delictumnak materialis, a jogi cselekményegység esetében ellenben annak morális eleme vétetnék ismételten számításba. A természetes cselekmény többség e szerint a nézet szerint csak akkor állapit meg delictum többséget, ha a tettes a különböző jogsértéseket különböző, egymástól füg* Strafrecht 2. kiad. 221. I. ** Zeitschrift 6. k. 69$. L