Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 9. szám - Werbőczy [István]

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. 687 jaira, a melyeket Fraknói, Karácsonyi ujabb kutatásai megerősítettek. De elég a példákból ennyi is. * Dell' Adami és többen utána valóságos nemzeti szerencsétlenséget látnak a Hármaskönyv létrejövetelében. Szerintük a középkort tartja fenn nálunk, mikor Európaszerte az újkor köszönt be. Való igaz, hogy Magyarország középkori életet folytat a XVI—XVII. századokban és még tovább is. De azt kérdezzük, vajon a Hármaskönyv volt az oka a török hóditásnak, az ország három részre bomlásának, az idegen uralkodóház törekvéseinek? Vajon a Tripartitum miatt hanyatlik vissza egész gazdasági életünk, váltja fél a XIV. század virágzó iparát, kereskedését a kezdetlegesebb földmivelő élet ismét és kelnek uj életre ennek következtében a hűbériség bizonyos elvei ? Vájjon a hódoltság részeinek gazdasági kimerülését nem a kizsákmányoló török okozta, ép úgy, mint az ország más részeinek pusztulását nem az osztrák zsoldosok, hanem a Hármaskönyv? Ugyan el lehet-e hinni, hogy az 1517-ben megjelent Tripartitum volt oka a mohácsi vésznek? A politikai, gazdasági élet nagy tényeit lehet-e elhanyagolni, hatásaikat a társadalmi és állami élet alakulásainál szabad-e figyelmen kivül hagyni ? A magyarság fennmaradása abban az időkben a köznemesség léiéhez volt kapcsolva. A köznemesség fenntartására szükség volt az adományrendszerre, meg az ősiségre. Természetes, hogy ezek az intézmények nem illenek az újkorba, de teljesen megfelelnek a középkorias gazdasági életnek, a minő uralkodott nálunk a Hármaskönyv korában. Az egész nyugaton volt idő, a midőn a harczoló ur és a földmivelő jobbágy egymásra voltak utalva, azok a kisebb központok körül tömörülő uralmak, a melyeknek összekötő kapcsa a hűbérúr hatalma, kielégítették a kezdetleges földmivelés szükségleteit. * Werbőczy életén tragikus vonás húzódik végig. Hosszú, változatos életpályáján át kénytelen politikai programmjának legfontosabb tételeit elejteni s ezekkel épen ellentétes irányokat elfogadni. Tragikumával ugy vagyunk, mint a görög tragédiák hőseinek bukásával. A hős halála után a megzavart világrend nyugalomba helyezkedik, bekövetkezik az elbukott hős felemelkedése, megdicsőülése. Az elvek, a melyek Werbőczy halálával elbukni látszanak, uj életre kelnek legnagyobb alkotásában : a Hármaskönyvben s ezzel együtt érvényesülnek. A köznemesség hegemóniája, a nemesség egysége az az elv, a melyet folyton hirdet és megvalósítani akar.!Az «una eademque nobilitas» tana ie van rakva a primae nonus-ban. Átmegy az életbe, harczi eszköz lesz a köznemesség kezében, mely reá hivatkozva tartja pajzsul maga elé a főne-