Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 9. szám - A büntetés feltételes felfüggesztése. 2. [r.]

ó76 DF EDVI ILLÉS KÁROLY az utóbbi esetben az a feltétele az összbüntetésnek, hogy az elitélt jogerejü elitéltetése előtt elkövetett cselekménye miatt Ítéltessék el: ép igy a próbaidő alatt indított eljárás is e különbséghez képest eredményezi vagy az összbüntetés kiszabását, vagy az ujabban kiszabott büntetés külön végrehajtását. Minthogy pedig a 4. §. alkalmazásának egyik föltétele az, hogy az elitélt «a próbaidő alatt, tehát jogerejü elitéltetése után elkövetett cselekmény miatt ítéltessék el ujolag szabadságvesztésbüntetésre: ebből kétségtelen, hogy ez esetben már a Btk. általános rendelkezései feltétlenül kizárják az összbüntetés kiszabását. Ha tehát ez itt mégis kimondatnék: ebből azt a helytelen következtetést lehetne levonni, hogy a Btk. szerint ebben s az ehhez hasonló esetekben összbüntetést kellene kiszabni. A törvényalkotás praecisitása feltétlenül megkivánja, hogy a törvénybe ilyen félreértésre alkalmat nyújtó, bár egyébként anyagilag helyes rendelkezés ne vétessék fel. Ezek szem előtt tartása mellett a 4. §. 1. bek.-ének conclusiója helyesebben a következőleg volna szövegezhető: «a felfüggesztett büntetést az ujabban kiszabott szabadságvesztéssel egyesítve végre kell hajtani.* A két büntetés egyesitése itt azt jelenti, a mit az 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-ban jelent s a mely értelemben e fogalmat a Bp. 517. §-a is használja. A büntetések egyesitése ellentéte az összbüntetésnek, de mégis alkalmat nyújt arra, hogy a különböző nemű szabadságvesztésekre elitélt egyén egynemű szabadságvesztésbüntetésben töltse ki a reá kiszabott büntetést. Ez czélszerüségi okból nemcsak az 1Ö80: XXXVII. t.-cz. 36. §-a esetében, hanem akkor is kivánatos, mikor a felfüggesztett és az ujabban kiszabott büntetés végrehajtásáról van szó. XI. Az összbüntetésről előadottak folytán itt teszem meg észrevételemet az 5. §-ra is. E §. azokat az eseteket határozza meg, a melyekben összbüntetés kiszabásának van helye. Ámde itt ismét oly kijelentésekkel találkozunk, a melyek a Btk. általános rendelkezése folytán fölöslegesek, tehát félreértésre adhatnak okot.