Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 9. szám - Az országos ügyvédgyülés után

6ó4 Df KÖNIG VILMOS tétben a kir. közigazgatási bíróságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő. Az utóbbi törvény tárgyalás alatt az egyszerű előadást is érti, s ezt írásbeli tárgyalásnak nevezi, ellenben szóbeli («és közvetlent) tárgyalásnak annak 127. §-a szerint csak szükség esetében van helye. Hatásköri összeütközések esetében már a megelőző eljárásban rendszerint annyira ki lesz fejtve a kérdés, hogy szóbeli tárgyalásra csak kivételesen lesz szükség. Ezért kifejezetten ki kellene mondani, hogy a hatásköri bíróság rendszerint az iratok, a 12. §-ban emiitett nyilatkozatok és nyilvános előadás alapján határoz, szükség esetében azonban szóbeli tárgyalásnak és esetleg megfelelő bizonyítási eljárásnak van helye. Szabályozni kell azt a kérdést is, hogy a felek hányszor szólalhatnak fel és milyen sorban. Végül megjegyzem, hogy miután a hatásköri viták eldöntése sok esetben igen kényes kérdések körül forog, magában a törvényben kötelezőleg volna elrendelendő, hogy a tanácsban résztvevő birák idejekorán az eldöntendő kérdésekről rövid kivonatban értesitendők, hogy elegendő idejük legyen a felmerült kérdések beható tanulmányozására. AZ ORSZÁGOS ÜGYVÉDGYÜLÉS UTÁN. Irta : Dr. KÖNIG VILMOS. A mitől féltünk, az bőségesen bekövetkezett. A szervezeti kérdésben a jelszavak dominálták a helyzetet és izzó szenvedélyeket váltottak ki. Ebben a légkörben lehetetlenné vált a nyugodt és higgadt tanácskozás. Eszmecsere helyett vulkanikus kitörések tomboltak. Nevetséges kísérlet lett volna, ha valaki itt emberfeletti hanganyag nélkül meghallgatásra aspirált volna. És mi az eredmény? Megöltek egy hullát. A felelősség ezért az eredményért azokat terheli, a kik a rég eltemetett numerus clausust felelevenítették. Még hányszor fogják ezt a