Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 1. szám - A közlési kötelezettség köréből
A KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG KÖRÉBŐL. annak, lehetőségétől, hogy a számítása alapjául szolgáló koczkázati momentumokra vonatkozó fontos adatokat bevegye, mely adatok ismerete mellett az ajánlatot el nem fogadta és az ügyletet meg nem kötötte volna. A biztositó ezeknél fogva ép oly joggal megtámadhatja a szerződést, ha az ajánlat visszautasitásánák a biztosított részéről történt elhallgatása folytán a biztosítás elvállalására fontos körülmények tudomására nem jutottak, mint a hogy megtámadhatja a szerződést akkor, ha a biztosított magában ily fontos körülményeket elhallgatott. Végre még azzal a kérdéssel kívánunk röviden foglalkozni, hogy a közlési kötelezettség szempontjából bir-e sulylyal az a körülmény, hogy a biziositott az ajánlatban az erre vonatkozó kérdés daczára egy más társulatnál előzőleg tett, de még elintézést nem nyert és igy vissza sem utasított ajánlatnak beterjesztését elhallgatja. A megtett, de még elintézést nem nyert és igy vissza sem utasított ajánlat megtörténtének elhallgatása, a K. t. 374. §-ában megállapított közlési kötelezettségnek megsértését egyáltalán nem foglalja magában. Következik ez egyrészt a már fentebb kifejtettekből, másrészt pedig abból, hogy a társulatok közlik ugyan egymással a visszautasított ajánlatok adatait és igy ezek nyomán a biztositó a biztosítás elvállalására befolyással biró fontos körülmény tudomására juthat, de nem áll fenn és valószínűleg nem is fog keletkezni oly általános gyakorlat, hogy a tárgyalás alatt álló és érdemben még elintézést nem nyert biztosítási ajánlatoknak adatait a társulatok egymással közölnék. Ily gyakorlat fennállása nélkül pedig a biztositó egyáltalán tudomást sem nyerhet a más társulatnál tárgyalás alatt álló ajánlatra vonatkozó oly adatokról, a melyek a biztosítás elvállalásánál és illetőleg az ügylet kötésénél az elhatározását befolyásolhatnák. A miből pedig nyilvánvaló, hogy az előzetes ajánlat beterjesztése tényének elhallgatása egymagában véve a biztosítás elvállalására közömbös és azért ezen az alapon az ügylet meg sem támadható.