Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 7. szám - A büntető novella törvényjavaslatáról

486 Dí OBERSCHALL PÁL többi oly bűncselekményeire, ahol az üzletszerűség előfordulhat és nem képez minősítő körülményt (pl. csalás, zsarolás), valamint elfelejt egy oly §-t javaslatba hozni a Btk. általános része kiegészitésekép, mely a visszaesés súlyosabb beszámitásu eseteit mindenütt minősitő tényezővé alkotja. Azáltal, hogy a javaslat egyedül a lopás büntetendő cselekményével foglalkozik, — bár intézkedései helyesek, — indokolatlan aránytalanság jön létre a Btk. többi részeivel ugy az értékhatár tekintetében, mint egyéb kérdésekben. A javaslat első fejezete a büntetés feltételes felfüggesztéséről szól. A nagy elméleti harcz a feltételes elitélés kérdésében meglehetősen ki van merítve, a mellette és ellene szóló érveket a büntetőjog legkiválóbb képviselői csoportosították ; igy én itt a magam részéről csak annak a kijelentésére szorítkozom, hogy a büntetés feltételes felfüggesztése intézményének híve vagyok. De hive vagyok egyszersmind annak az elvnek is, mely nézetem szerint a közrend és közbiztonság egy hatalmas tényezője, hogy a bűncselekményeknek szükségszerű consequentiája a büntetés és ezért a büntetés feltételes felfüggesztése intézményét olykép tartom helyesen megvalósitandónak, hogy az azért valódi büntetés legyen, de mentes azoktól a hátrányoktól, melyek a rövid tartamú szabadságvesztés büntetésnél közismertek, és emellett mégis visszatartó motívumot alkosson a jövőbeli bűnözéstől. Minden büntető ítéletnek két fő alkotó eleme kell hogy legyen, az egyik az államhatalom kárhoztató Ítélete az elkövetett cselekmény felett, a másik a malum passionis, a mely az elitéltet közvetlenül sújtja. Vegyük vizsgálat alá, mennyiben van az meg a büntetés feltételes felfüggesztésénél, ugy a hogy azt a javaslat tervezi. Az államhatalom kárhoztató Ítélete megvan abban a tényben, hogy az ítélet a vádlottat bűnösnek mondja ki, a malum passionis fenforgását pedig abban látja a javaslat, hogy «a büntet-