Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A kezdő bünös kimélése mint törvényhozási problema. 1. [r.]

Dí BAUMGARTEN I. A KEZDŐ BŰNÖS KÍMÉLÉSE. ban a kereskedelmi jog alá esnek is, bizonyos rendelkezései alól, melyek különösen a «tömegüzem» kifolyásai, pl. a czég, a procura stb. joga alól ki vannak véve. Másfelől a tőzsdére nézve, mely per eminentiam a tömegüzemet czélozza és melynek forgalma mintegy hatványozott kereskedelmi forgalomnak mondható: nemcsak a közönséges kereskedelmi jog szabályai nyernek alkalmazást, hanem ránézve az Íratlan kereskedelmi jogi szabályok (szokásjog és usance-ok) különösen nagy száma fejlődött ki a gyakorlatban. így lett a kereskedelmi jog, mely eredetileg a közönséges élet szó használata szerinti «kereskedők* joga volt, ma általában a tömeg forgalom jogává. ("Befejezése következik.) A KEZDŐ BŰNÖS KÍMÉLÉSE MINT TÖRVÉNYHOZÁSI PROBLÉMA. irta: Dr. BAUMGARTEN IZIDOR. Veritas citius ex errore emergit, quam ex confusione. Baco. Irrtum ist der Wahrheit weniger gefáhrlich als Unklarheit und Verwirrung. Josef Ungeh. I. Sem a feltételes elitélést tárgyazó törvények — sem a magyar tervezet — szerint nem kötelező a büntetés elhalasztása, illetőleg elengedése a törvényben meghatározott esetekben. A biró a büntetlen előéletű vádlottra valamelyik vétség miatt kiszabott három (I. szöveg), illetőleg egy havi (II. szöveg) fogházbüntetés végrehajtását elrendelheti vagy feltételesen elengedheti. Ez az intézmény alapeszméje. Nem a cselekmény, hanem a tettes minősége döntsön. Más a büntetés rendkivüli enyhítésének és más a büntetés feltételes elengedésének joga. Azt az Ítéletet, melynek indokolása szerint két vádlott mint tettestárs halált okozott súlyos testi sértést (Btk. 306. §. első tétel) nagyszámú és nyomatékos enyhítő körülmények között követett el, meg kell semmisíteni a