Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - Bevezetés a magyar kereskedelmi jogba. 1. [r.]

BEVEZETÉS A MAGYAR KERESKEDELMI JOGBA. terminológiában sincs egyetértés az iránt, mely tételekre alkalmaztassák az egyik s melyikre a másik elnevezés. iV. ö. az ellentétes szó használatot Nagy és Klug közt a f. i. helyeken). A kétféle kifejezésnek szembeállításával tényleg oly különbséget keresünk, mely nincs. A mi tényleg fennforog, azt az ((általános*) és a «különös» jog kifejezése kimeríti (v. ö. Regelsberger Pand. 31. §. Pfaff-Hoffmann Comm. I. 300 köv. 11.1. IV. Kt. 1. §. A mit ime az általános és a külön jog viszonya tekintetében kifejtettünk, azt a Kt. 1. §-a igy fejezi ki: Kereskedelmi ügyekben, ha azok iránt a jelen törvényben intézkedés nem foglaltatik, a kereskedelemi szokások irányadók, ezek hiányában pedig az általános magánjog alkalmazandó. Ez a §. a jogforrások kétféle viszonyáról rendelkezik : t . arról a viszonyról, mely a kereskedelmi jog (törvényjog és szokásjog) és az általános magánjog közt fennáll: 2. arról a viszonyról, mely a keresk. jogon belül törvényjog és szokásjog közt fennáll. E helyütt csak az 1. alatti viszony szempontjából bonczoljuk e § t. E viszony tekintetében e §. négyet mond: a) Az általános magánjog nemcsak a kereskedelmen kivüli ügyekre, hanem a kereskedelmi ügyekre is alkalmazandó ; b) ha valamely kereskedelmi ügyre nézve a kereskedelmi jognak szabálya nincs, reá nézve csakis az általános magánjog alkalmazandó; c) ha valamely kereskedelmi ügyre nézve a kereskedelmi jognak szabálya van, reá nézve a kereskedelmi jog és az általános magánjog alkalmazandó ; még pedig: d) első sorban a kereskedelmi jognak szabálya és csak a mennyiben ilyen nincs, alkalmazandó az általános magánjog. 1. Kereskedelmi ügyekre áll az 1. §. szerint mind a négy tétel. A törvény a kereskedelmi ügy» alatt ugyanazt érti, a mit szövegünkben ((kereskedelmi viszonynak» mondtunk, azaz: a kereskedelmi életnek, a kereskedelmi forgalomnak valamely tényállása. Am mikor lehet egy viszonyra mondani, hogy a kereskedelmi élet tényállása, sokszor felette kétes, mert a «kereskedelem» fogalmát magát is, ugy az élet, mint a tudomány hol tágabbra, hol szűkebbre fogja és határai tekintetében épenséggel nincs egyetértés. Szerencsére a mi §-unk alkalmazása czéljából ily megállapításra nincs szükség. A §. értelme megáll akkor is, hogyha e szavakat «kereskedelmi ügyekben» egyszerűen kihagyjuk. Mert a §. értelme ugyanaz marad, ha igy fogalmazzuk : «a mennyiben valamely ügyre né\ve a jelen törvényben intézkedés nem foglaltatik stb.» A keresk. jog szabályai azokra a tényállásokra találnak alkalmazást, a melyek az illető szabályokban körül vannak irva; a mely tényállás a kereskedelmi jog valamely szabályában körülírva nincs, vagy a mennyiben rá nézve a kereskedelmi jog szabályo-