Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 1. [r.]

302 SZÁSZ ZSOMBOR a melyek mindkét államot érdekelnek, a svéd államtanács három tagjának is helye és szavazati joga van». E paragrafusok közös ügyekről és kombinált államtanácsokról szólnak, de semmi direkitvát nem adnak, hogy melyek e imindkét államot érdeklő* ügyek s melyik micsoda államtanácsban intézendő? A háború és béke kérdése nem, mert arról az alaptörvény 26. §-a intézkedik; tehát vagy a külügyekről volna itt szó, — de ennek útját állja a svéd Regeringsíorm 11. §-a, mely a külügyek intézésének más formáját állapítja meg,* — vagv m^s közös ügyekről, a melyekről azonban a törvények hallgatnak. A kérdés fölmerült az 1844-iki revisio alkalmával is, de definitív döntés, törvénymagyarázat nem történt. A praxis később a két állam köpött fölmerülő közös ügyeket, határigazitást, közös jogvédelmet, vámszövetség kérdését, stb. sorolta e szakaszok alá, a norvég liberális párt pedig az utolsó évek konfliktusai alatt a külügyeket akarta mégis e paragrafusok rendelkezése alá subsumálni. Erről majd a kilenczvenes évekbeli revisió alkalmával fogok szólani. Az alkotmány revideálása pár hét alatt megtörtént s az átalakitott alaptörvényt a storting egy szerkesztő-bizottságnak adta át, mely véglegesen megállapította a törvény szövegét, szakaszokba szedte s czimül ezt irta eléje: «A norvég királyság alaptörvénye, mely hozatott 1814 május 17-iki országgyűlésen s most, Norvégia és Svédország egyesülése alkalmával, Norvégia rendkívüli stortingje által elfogadtatott». A törvényt a storting november 26-ikán királyi szentesités mellőzésével kinyomatta.** A király kiküldött svéd komisszáriusaí fóntartották a svéd rendek számára a jogot, hogy azokra az intézkedésekre nézve, a * A Regeringsíorm II. §-a így szól: «Miniszterialis ügyek, melyek alatt mindazok az ügyek értetnek, a melyek az országnak idegen államhoz való viszonyát érintik, a mint a királynak legjobban tetszik, ugy intéztessenek a külügyminiszter által, a kinek kötelessége ezeket az ügyeket a királynak az államminiszter és az államtanács egy másik tagjának jelenléteben bejelenteni és előadni, stb.» ** E sajátságos dologról majd később fogok szólani.