Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

i6 Dl BAUMGARTEN IZIDOR kifolyólag, melyek semmi összefüggésben sincsenek téveszméivel.* A mily fejletlen volt aránylag a lélek betegségeinek és fogyatkozásainak ismerete: ép oly egyoldalú szempontokat uralt a büntetőjog. Valamint a psychiatria csak korlátolt beszámitóképességet ismert — mint az intellectus fogyatkozását** — és nem csökkent beszámitóképességet — mint az akarat kóros hiányát — ugy a büntetőjog, mely kizárólag az egyéni bűnösség fokainak mérlegelésével foglalkozott, csak az enyhébb beszámítás alakjában méltatta mindazt, a mi zavarólag hatott az intellectusra, vagy egyébként megnehezítette a lelki egyensúly fenntartását. A «responsabilité limitée» csak mint «responsabilité atténuée» érvényesült. Az a kérdés tehát, vajon vétessenek-e fel a büntetőtörvénykönyv általános részébe oly egyénekre vonatkozó rendelkezések, kik sem rendes mérték alá nem vehetők, sem beszámíthatatlan állapotban levőknek nem * Ezt a nézetet képviselte az utolsó időben Cauviére tanár (1905 február i^-én) a kérdés tárgyalásánál: «Je crois, que certains individus peuvent étre considérés comme á moitié aliénés. Pour un monomane la question se posera. S'il n'est par >ur son terrain, il peut étre jugé comme tel. C'est á ce point de vue qu'on peut, con•sidérer un aliéné comme n'étant pas un aliéné complet.» Revue pénitentiaire, 100;. 32$. 1. ** Dr. Balogh Jenő fentidézett nagybecsű értekezésében a korlátolt beszámitóképességgel csakis ebben az értelemben foglalkozik és különös törvényes rendelkezéseket csakis azokra vonatkozólag tart szükségeseknek, a kik a büntettet vagy vétséget «beszámithatóságát korlátozó elmegyöngeségbeni) követték el, vagy a kiknek térteimi fejlettsége fogyatékos». (Törvényjavaslat a Btk. 76. §-ának módosítása tárgyában|, A közveszélyesség okai között az elmebetegségen kivul felsorolja ugyan a «szokásszerü iszákosságoti) is, de egyéb etikai fogyatkozásoknak, félszegségeknek és az ellentálló képességet befolyásoló idegbajoknak — ugy látszik — e tekintetben jelentőséget nem tulajdonit. Javaslatai a következők: «A 76. és 76. a) megjelöléssel a következő szakaszok iktatandók : 76. §. «Nem számitható be a cselekmény annak, a ki a bűntett vagy vétség elkövetésekor öntudatlan állapotban volt vagy elmebetegségben szenvedett. Ha a terhelt a büntettet vagy vétséget beszámithatóságát korlátozó elmegyöngeségben követte el, vagy ha a terheltnek értelmi fejlettsége fogyatékos, akkor gyógyítása vagy nevelése iránt a bíróság, az orvosszakértők meghallgatása után, a terhelt egyéniségének megfelelő módon intézkedik. Ennek részleteit és az ily egyének elhelyezésére szolgáló intézet berendezését külön törvény szabályozza)). 76. a) §. «Ha a biróság megállapította, hogy a terhelt elmebetegsége vagy szokásszerü iszákossága következtében a közbiztonságra veszélyes, az ítéletben intézkedhetik az iránt, hogy a terhelt megfelelő ápolás végett tébolydában helyeztessék el. Esküdtbirósági eljárásban a fentebb emiitett körülmény megállapithatása végett az esküdtekhez külön kérdés intézhető.i) I. h. 297. 1.