Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 1. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAM KAPCSOLAT REVISlÓl. örökletes monarchia. A király személye szent és sérthetetlen, felelősséggel tanácsosai tartoznak, az országgyűlés beleegyezése nélkül hat hónapon tul nem lehet az ország határán kívül s idegen koronát nem fogadhat el. A kormány egy legalább öt tagból álló államtanács, melynek tagjai fölosztják maguk közt a kormányzati ágakat s államtanácsban referálják a királynak a ressortjukba tartozó ügyeket. Az államtanácsban minden ügyről jegyzőkönyvet vezetnek s minden államtanácsos «köteles nyíltan megmondani véleményét s a király köteles azt meghallgatni, de kötve nincs ho^á, hanem határozatot belátása szerint hoz» (32. §.). E sajátságos miniszteri felelősség a svéd közjog constructiója s valóban egy felelőtlen királyt teremt, mert a miniszter nem a király cselekedeteért felelős, hanem csak azért, hogy őmaga jó tanácsot adott az uralkodónak. Államtanácsát, a törvény szavai szerint, tetszése szerint választja a király. Tehát a törvényhozás pártjaihoz, vagy többségéhez nincs kötve: parlamenti kormányrendszerről nincs szó. így magyarázta a törvény e kifejezését később az uralkodó. A storting tagjait korlátolt szavazati joggal, közvetett módon választották a választók. Az országgyűlés egy kamarából áll s csak a munkafelosztás, az ügyek könnyebb intézése czéljából dolgozik két részben: odelshngben és laghngben. A királyt az országgyűlés némely, péidául pénzügyi határozataival szemben egyáltalában semmiféle, más törvényjavaslataival szemben suspensiv vető illeti meg. Ez az alkotmány változatlanul csak néhány hónapig volt érvényben. Valósággal működésbe se lépett. A nyáron a svéd hadsereg visszatért a kontinensről s augusztus elején bevonult Norvégiába. Rövid hadjárat s rövid fegyverszünet után megkötötték a békét, a mossi conventiót. Krisztián király kötelezte magát, hogy a «meglevő alkotmány*) rendelkezése szerint összehívja a nemzetgyűlést, leteszi kezébe a koronát s a svéd király megígérte, hogy elfogadja a májusi alkotmányt s csak olyan