Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A birtokjog fogalma

A BIRTOKJOG FOGALMA. 289 jog, ha egyszer keletkezett, fönnmarad ugyan akkor is, mikor a tény, mely életbe hivta, már elmúlt és fennmarad mindaddig, mig valamely uj (jogszüntetető) tény neki véget nem vet. De ez nem minden jognál van igy. A személyiség joga csak addig tart, mig az ember életben van; a gyermektartás joga csak addig tart, mig a gyermekállapot; a betegápolásra való jog csak addig, mig a betegség; az értékpapíron alapuló jog csak addig, mig a papir fönnáll; a fődologra vonatkozó zálogjog csak addig terjed a tartozékra, mig a fő- és mellékdolog közötti összeköttetés állapota fönnmarad; a vad állaton való tulajdonjog csak addig tart, mig az állat a tényleges fogságból ki nem szabadul ; a kereskedelmi jogunk szerinti törvényes zálogjog és megtartási jog csak addig tart, mig a dolog tényleges birtoklásomban van : a birtokjog tehát e tekintetben sem áll egyedül. IV. Sok tenta folyt arról a kérdésről, hogy miért védi a római jog a birtoklást ta birtokvédelem jogbölcseleti oka, helyesebben jogpolitikai czéljának a kérdése) ? A számos feleletet, a melyet más-más irók e kérdésre adtak, két főszempontra lehet visszavezetni. Az egyik az, hogy a jog a iétező rendet az önkényes felforgatás ellen akarja megvédeni. Ez a vétségi elmélet (Savigny), valamint a mai napig nagyon elterjedt u. n. akaratelmélet (Windscheid, Bruns stb.) közös alapgondolata. A másik az, hogy a jog a birtokost azért védi, mert a legtöbb birtokos jogos alapon birtokol (iusta causa possessionis: mert tulajdonos, jóhiszemű szerző, kézi zálogos hitelező, stb.); midőn tehát a törvényhozó az ő birtokát védi, ezzel többnyire a birtoklás alapjául fekvő egyéb jogot (tulajdonjogot, a jóhiszemű szerzés jogát, zálogjogot) is védi. Ez már a glossatorok óta ismert úgynevezett tulajdoni elmélet alapgondolata, melynek ujabb főképviselője ihering. nis, valamint (az int. de clandestina possessione ? és) az exc. cland. possessionis sem (104. L). Mindez esetekben a tulajdonost nem tekintették iniustus possessornak, veleszemben a birtokvédelem meg nem adatott és ennyiben a birtokperben a tulajdon kérdése is tárgyaltatott. Jogállam. VI. évf. 4- ' 19