Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A birtokjog fogalma

DF SCHWARZ G. A BIRTOKJOG FOGALMA. A BIRTOKJOG FOGALMA. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV I. A tulajdonjog czélja a dolog élvezete. De ezt a czélt a tulajdonjoggal egymagával még el nem érjük. A tulajdonjognál fogva a tulajdonosnak meg van ugyan engedve és másoknak meg van tiltva a dolog élvezete; de az élvezés physikai lehetősége ezzel még nincs megadva. Élvezni csak azt élvezhetjük, a mi physikailag «meg van»; viszont a mi physikailag «meg van», azt tényleg élvezhetjük akkor is, ha tulajdonjogunk nincs rajta. A tolva), a ki borunkat ellopja, megsértette ugyan tulajdonjogunkat, neki azt meginnia nem szabad; de mindaddig, mig tényleg keze között van, az élvezés lehetősége mégis csak nála van, nem mi nálunk. A dologélvezet e tényleges lehetősége : a birtok. Birtokos az, ki oly helyzetben van a dologgal szemben, hogy azt tényleg élvezheti: a ki birja, marja. A birtok, mint természeti tény, nem a jog szüleménye. Meg van ott és akkor is, a hol jogrend sincsen : a vadember is birtokol; meg van a jogrend területén jog nélkül, sőt jog ellenére is: a tolvaj, rabló is birtokol. Midőn a jogrend a dolog élvezésének biztositására jogokat (tulajdonjog, iura in re aliena) teremt, ezzel el akarja érni, hogy a birtok «a jogosultnál)) legyen: a jogosultnak megengedi, a többieknek megtiltja a dolog birtokát. Mentül eszményibb valahol a jogállapot, annál jobban valósul meg, hogy a birtok annál lesz, a kinek a jog azt szánta : jogosult és birtokos összeesik és ezért, ha a birtokost védjük, benne védjük többnyire a jogosultat is. Másfelől lélektani tapasztalás, hogy a tények hatalma oly nagy az emberek szemében, hogy tisztán az a körülmény, hogy valaki tényleges birtokban van, bizonyos tekintélyt és elismerést szerez neki a többiek előtt: a birtokosnak, tisztán csak azért, mert birtokol, már a legkezdetlegesebb jogérzet is bizonyos jogosultságát ismeri el mindenkivel szemben, a ki nem birtokos.