Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - Ügyészség és politika [2.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA, rálta is a Ház, mert erre több szó nem hangzott el a javaslat ellen. Igen tanulságos volt ez a felszólalás, mert felvilágosit arról, hogy az áthelyezés vagy megbizás visszavonása mikor következik be. Akkor, ha "vélemény különbség támad üg)rés\ és miniszterkö\U. Tehát nem csak akkor, ha az engedelmességet megtagadja, hanem már akkor, ha más véleményen van, mint a kormányzó hatalom!!! Es mi még kérkedünk vele, hogy a% alkotmányos jogokat tisztelő nemzet vagyunk. Az ügyészség tagjai azonban fegyelmi uton is felelősségre vonandók, még pedig a bírákra nézve megállapított független bíróság által s ugyanazon eljárás és okok alapján (1871 : VIII. t.-cz.). Azt is tudjuk, hogy egyik ok a fegyelmi eljárásra a botrányos magaviselet; másik pedig a hivatali kötelesség megszegése ; s legenyhébb büntetés a rosszalás; legsúlyosabb a hivatalvesztés. - Bizonyos az is, hogy a fegyelmi vétség mindig súlyosabb a ^vélemény különbségnél* \ mégis azt látjuk, hogy az ügyészi megbizást többször visszavonták a nélkül, hogy fegyelmi eljárást indított volna a kormány. Kétségtelen tehát, hogy az ügyész sem nem viselkedett botrányosan, sem hivatali kötelességét nem szegte meg, s igy még arra sem szolgált, hogy «ross%alásra» itélje a fegyelmi biróság; mégis az ennél erkölcsileg s társadalmilag sokkal súlyosabb megbizás visszavonásban részesült. Ugy áll tehát a dolog, hogy a súlyosabb fegyelmi büntetést enyhébben büntetjük, mint a «véleménykülönbséget», a mi különben csak az ügyészségnél érdemel büntetést; más polgárra nézve, elkezdve az utolsó napszámostól föl a kormányelnökig, közjogi íróink azt hirdetik róla, hogy a polgári szabadságjogok egyike, — a mivel mindenki tetszése szerint él, —csak a B. T. K. területére nem szabad annak gyakorlatában kirándulást tennie. Sőt sajtótörvényünk még a gondolatnak sajtó utján való közlését is a szabadságjogok közé iktatta.