Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

D? BAUMGARTEN IZIDOR Nézetük, szerint a? uj fogalom megalkotására okot szolgáltattak a vitás beszámitóképesség esetei — azok az esetek, melyekben kétes, vajon a vádlott a tett elkövetése idejében beszámítható vagy beszámithatlan állapotban volt-e? Ezért akarják az eddig megkülönböztetett két osztályt egy harmadikkal kibővíteni és a felelősek és nem felelősek közé a félig felelősek osztályát beékelni. Csakhogy ily módon a nehézségeket nemhogy eltüntetnők, hanem csak fokozzuk. Mennél több a határvonal, annál sűrűbben fognak oly esetek felmerülni, melyekről nem tudjuk biztosan megállapítani, vajon az innenső vagy a túlsó területhez tartoznak-e?* Mások, tekintettel arra, hogy az épeszű vádlottat megbüntetik, az őrültet pedig elhelyezik: a féleszüvel szemben oly rendszabályokat hoznak javaslatba, melyek félig a büntetés és félig a biztosítás jellegével bírnak.** Vannak, a kik kriminalpolitikai okokból nem akarnak tudomást venni a lelki épség bizonyos fogyatkozásairól, melyek az egyént félig védtelenné teszik fokozott mértékben vagy elfajult alakban jelentkező érzéki vágyaival szemben. Nézetük szerint * V. ö. Brúnót felszólalását a «Société générale des prisonsn 1905. évi márczius hó 25-én tartott ülésén. Revue Pénitentiaire i. h. 496. 1. Hasonló eredményre jut Grashey, Über geminderte Zurechnungsfáhigkeit, Allgemeine Zeitschrift für Psychiatrie und psychisch-gerichtliche Medicin 45. kötet, 550. s köv. 1. ** Ebben az értelemben szólalt föl különösen Prins a «Société générale des prisons» I90v évi márczius hó 25-én tartott ülésén: «Ce ne peut étre la prison, puisqu'on ne met pas en prison un étre qui n'est pas tout-á-fait normál; ce n'est pas l'asile d'aliénés, car on ne met pas dans l'asile d'aliénés un homme qui a commis des infractions; puisque c est un type mixte intermédiaire, il faut aussi un établissement mixte, intermédiaire, ou il y ait á la fois un régime prophylactique et répressif.» Revue pénitentiaire, i. h. 477. I. E felfogás képviselőjének vallja magát dr. Balogh Jenő tanár ur, ki «Az elmebetegség és elmegyengeség jelentősége a büntetőjogi beszámithatóság szempontjábóU czimii értekezésében arra utal, hogy «ilyen egyének, a mint ezt a legkiválóbb külföldi orvosszakértők és börtönügy' szakférfiak egyformán elismerik, nem valók sem a fogházakba, sem az elmegyógyintézetekbe. Részükre külön orvosi kezelés volna szükséges, a mi azt jelenti, hogy gondoskodnia kellene az államnak egy olyan közbenső intézetről, a mely részben a fogház szigorát, részben az elmegyógyintézetnek a teljesen beszámithatatlanokra vonatkozó berendezéseit mellőzi* • Jogt. Közi. 1905. évi }6. sz.). Dr. Salgó Jakab szerint «külön helyen és külön módon szükséges ezeket elhelyeznin (Magyar jogászegyleti értekezések XXXII. köt. 10. 1.). Az ilyen intézeteket nevelési czélokra szeretné berendezni dr. Lukács Hu;ó (Magyar jogászegyleti értekezések XXVII. köt. 2?. 1.).