Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 4. szám - Ügyészség és politika [2.r]
2$0 VARGHA FERENCZ gatási hivatal, bár policialis hatásköre is van, hanem igazságszolgáltatási tényező.* Hogy kiváló jogászok bizonyos dolgokban mily téves kiinduló pontot használnak fel álláspontjuk igazolására, csak kettőre hivatkozom ennek illusztrálása végett, az egyik az osztrák Ullmann, a másik Gneist Az előbbi ama tétel bizonyítása végett, hogy az ügyész igazságügyigazgatási hivatalnok, idézi az osztrák igazságügyi bizottság indokolását, a hol az mondatik, hogy: «az ügyészség nem állandó szerve a magistraturának, hanem a végrehajtó hatalomtól, jelesül a parlamenti uton felelős igazságügyminisztertől függ s annak van alárendelve».** Ebből következteti azután, hogy az ügyészség nem igazságügyi, hanem igazgatási szervezet. Gneist pedig «Vier Fragen» cz. müvében az "Ügyészségről s magánvádról» szóló tanulmányát azon kezdi, hogy az ügyészséget az igazgatási jogba kell besorozni, mert a bűnüldözés policiális működés, egy angol jogász sem vonja kétségbe, hogy a bűnüldözés rendőri tennivaló; a francziák is e nézetet vallják, mert hiszen az ügyészséget beleolvasztották a police judiciaire-be (16. oldal). Ennek a felfogásnak megfelelőleg kívánatos — szerinte — hogy az ügyész részben a belügyminiszter, részben az igazságügyminiszter alá rendeltessék. Azt meg egészen természetesnek találja, hogy az ügyészi állással az elmozdithatlanság nem fér össze (20. lap). Ha e két ismert jogász okoskodását olvassuk, abban ismét egyik fényes bizonyítékát látjuk a nagyhírű Lévy-Bruhl morálfilozófus ama tételének, mely szerint évszázados intézmények még akkor is uralkodnak rajtunk, ha azok helytelensége s elavult volta nyilvánvaló. Beláthatja az értelem, hogy az az intézmény már nem illeszkedhetik bele a kor felfogásába, de érzelmeink görcsösen ragaszkodnak a mult hagyományaihoz. * Deutches Strafprozessrecht 514. lap. ** Österr. Strafprozessrecht 280. lap 1. jegyzet.