Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - A törlesztéses államadósságok különféle nemei, előnyei és hátrányai [könyvismertetés]

IRODALOM. 237 törlesztési módjaira történeti visszapillantást vet, valamint azokban, a me­lyekkel az egyes kölcsönök természetét (rendeltetését) a törlesztés mikéntjé­vel pragmatikus összefüggésbe hozza: mindig csakis egyik kezével for­gatja a tollat, a másikat állandóan a magángazdasági, illetve a társadalmi­gazdasági élet üterén tartja és le nem veszi tekintetét a töke-mozgalmak­nak jövedelemeloszlási és szocziális kihatásairól sem. Mindenesetre azonban az a kritika tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot, a melyben a magyar államadósságok törlesztési politikáját részesiti és — reámutatván a multak bűneire — kiváltképen két kölcsönünk tör­lesztésének szükségességére hivja fel a figyelmet: ilyen az italmérési jogért fizetendő kártalanítás czéljára szolgáló kölcsön és vasúti beruházásaink czéljaira felvett kölcsönök. Az utóbbiak törlesztését annak ellenére is sür­geti a szerző, hogy a vasutak hozama egyelőre még a kamattörlesztésre sem elegendő ; államgazdasági szempontból azért, mert a beruházások ter­mészetes értékcsökkenésnek vannak kitéve és mert a technika ujabb meg ujabb vívmányai a befektetett tőke értékét jelentékenyen leszállíthatják ; nemzetgazdasági szempontból pedig azért, mert az államvasutak tulajdon­képeni feladatuknak — a rendszer alapeszméjének — hogy t. i. a jöve­delmezőségre való minden tekintet nélkül egészen fesztelenül szolgálják a hazai közgazdaságot, csakis akkor felelhetnek meg, ha a befektetett tőke legalább nagyrészt törlesztve lesz s igy annak kamatoztatátásáról már nem kell gondoskodni. De általában helyteleníti Pap, hogy államháztartásunk kölcsöneinek tőketörlesztésére csak mintegy 10 millió koronát fordit évente, körülbelül 5%-át az évenkénti kamattehernek és o-2%-át a tőketehernek. 0/ milliár­dottevőadósságunkból négy milliárdnak törlesztése teljesen parlagon hever; legalább még két milliárdra kellene a tőketörlesztésnek a szerző szerint kiterjednie. Más szóval 10 millió helyett, évente 30 milliót fordítani köl­csöntőketörlesztésre ; igy 4-6%-os járadékkal a törlesztés alá vett három milliárd 40 év alatt vissza volna fizetve. A törlesztésnek czéltudatos és szigorúan tervszerű folytatása előreláthatólag már viszonylag rövid idő alatt a jIA%-os conversiót is lehetővé tenné, a mi viszont a további, eddigelé nem törlesztéses adósságok visszafizetését is megengedné — az adófizetők­nek különösebb megterheltetése nélkül. Dr. Fazekas Oszkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom