Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az alkotmányi biztositékról [könyvismertetés] 2. r.

IRODALOM. 22J kedetért, a melyet a biróság törvényesnek jelent ki. Mi nem tartjuk a képviselőházi többségnek ilyetén birói desavouálását oly súlyos bajnak; ellenkezőleg hajlandók vagyunk azt a parlamentarismus legnagyobb veszedelmének, a párturalom despotiájának hatályos correctivumául üdvözölni. Egyébként felvethetjük a kérdést: miért nem kötötte Szivák a panaszemelést az önkormányzat egyéb felsorolt sérelmei esetében — mind oly sérelmek, a melyeket a Fejérváry-kormány tényleg ejtett a törvényhatósági önkormányzaton — ugyanahhoz a korláthoz? A képviselőházhoz való felírás, a melyről az 1886: XXI. t.-cz. 19. §-a említést tesz, nem külön e szakasz eseteiben megengedett jogorvoslat: ugyanez a felírási jog megilleti a törvényhatóságot bármikor, bármi czélra; a b—h) pontok alatt felsorolt sérelmek pedig mind oly természetűek, hogy egyidejűleg több vagy akár valamennyi törvényhatóságot érhetik, miként a közelmúlt év története is mutatja (pl. az önkormányzat sérelmére királyi vagy kormánybiztosok kirendelése, a főispáni szék szabálytalan elfoglalása), vagy épen egy kormányhatósági aktussal következnek be (pl. a tartalékosoknak és póttartalékosoknak a hadügyi 'örvények helytelen magyarázata alapján való behívása) ; tehát itt is beállhat — a különböző törvényhatóságok más-más ((jogorvoslattal)) élvén — az ellentétes mérlegelés lehetősége. A közjogi biróság hatáskörébe tartoznak továbbá a javaslat szerint — a mennyiben a közigazgatási fokozatos eljárás már kimerittetett (13. §. más. bek.) — a köztisztviselők szolgálati pragmatikájából és a főispáni kivételes nyugdíjazás helytelen alkalmazásából folyólag támasztott igények (10. §.), a köztisztviselők fegyelmi ügyei, ha a büntetés hivatalvesztésre szól (11. §.), az egyleti és gyülekezési jog (12. §.) és a sajtótermékek közrendészeti joga körében (13. §.) felmerülő sérelmek. A javaslat e tételeinek törvénybe iktatása nevezetes lépést jelentene a jogállam eszménye felé. A javaslatnak az Ügykörről szóló fejezete a fent ismertetett hatásköri megállapításokon kivül tartalmaz számos olyan rendelkezést, a milyenek törvényeinknek Vegyes intézkedések felírású fejezeteiben szoktak foglaltatni. Legislativ technikai izlés dolga, hol kívánja valaki az ilyen határozmányokat elhelyezni. Az érintettük rendelkezések kétfélék: egyfelől a vonatkozó anyagi törvények egyes szabályainak k;egészitése, megváltoztatása, illetőleg hatályon kivül helyezése, másfelől a törvénypótló kormányrendeletek kiadására szóló meghatalmazás. Az elsőrendű határozmányok legfontosbbikát, a 9. §. a) pontját fent idéztük; a szakasz többi pontja megállapítja, hogy a képviselőházhoz való felírást vagy a panaszemelést kimondó törvényhatósági határozat a kormány által meg nem semmisíthető: hogy a törvényhatósági* bizottság tagjainak egy ötödrésze rendkívüli közgyűlés összehívását kívánhatja; a főispán (a kinek minősítését külön törvény fogja megszabni) a karhatalmat igénybe nem veheti; ugyanazt az esküt teszi, mint a törvényhatósági tisztviselők és az eskütétel előtt jog-