Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az 1906. év magánjogi gyakorlata. 1. r.

224 BÍRÓI GYAKORLAT. hesebb mozgópostai szolgálatra rendes viszonyok között a sérült már nemlett volna alkalmazható. A törvényes kötelmek tényalapjai közül alkalom nyilt az állam kártérítési kötelezettségének kimondására,1 midőn a birói letét harmadik személy büntetendő cselekménye folytán lett illetéktelen kézhez szolgáltatva. Felelőssé tétetett a végrehajtató a zárgondnok által okozott kár megtérítésért és pedig azon okadatolással, hogy a megbízhatatlannak bizonyult zárgondnokot megszámoltatásakor az illető végrehajtató képviselte, miből C.2 azt következtette, hogy a zárgondnokot kijelölő végrehajtató annak összes szabálytalan ténykedéseiről tudomással bírt. Bizonyára erőszakolt indokolás, ez azonban mit sem változtat a helyes döntésen, mely azon sugallaton alapul, hogy végrehajtató a zárgondnok kijelölése által a bírósággal, végrehajtató társaival és a végrehajtást szenvedővel szemben garantiát vállalt a zárgondnok megbízhatóságáért és fizetőképességéért is. A vállalkozó részére a munkabéri szerződéstől eltérőleg a kikötött idő előtt teljesitett fizetést C önkéntes fizetésnek vette és azt ezen okból visszaitélhetőnek nem tartotta.3 Az ügyleti jogban a cselekvőképtelenek szerződő képességére vonatkozó általános elveket kiterjesztette C.4 azon visszterhes ügyletekre is, melyeknél az önképviseletre nem jogosított által nyert ellenérték és az általa elidegenített érték között a közönséges életfelfogáshoz mért aránytalan különbség mutatkozik. Az önképviseletre nem jogosítottak terhes szerződéseinél C.5 az in integrum restitutiót azon fenntartással mondja ki, hogy az alperes jogtalanul gazdagodott; e jogtalan gazdagodást nem látta fennforogni a tábla és a C, ha a kiskorú a fényűzési czikkeket képezett ruhákat elhasználta. Zavarólag hat csupán az. hogy C. alperes vagyonának gazdagodásával és felperes károsodásával egyformán érvel, holott e kétféle jogalap egymással homlokegyenest ellentétes, és egymást ki is rekeszti. Az egyes szerződésfajok közül a harmadik javára szóló szerződés érvényét elismerte a budapesti törvényszék vonatkozó döntése alapján C.6 és pedig annak kiemelésével, hogy az ily szerződések alapján a harmadik személy a vonatkozó értesítéstől és a jogosultság elfogadásától függetlenül s jogot szerez. A dijkitüzést kötelező erővel bírónak ismerte el a pestvidéki királyi törvényszék7 annak daczára, hogy a kitűző összes árbeli feltételeit az épit' Jogt. Közi. Dt IV. k. IV. f. 196. 1. 109. sz. C. 1906 máj. 5. 10611/904. 2 Jogt. K. Dt. V. k. 61. sz. 102. 1. C. 1906 ápr. 24. 9655/904. 3 1906. febr. 20-án C. 489/905. Egyetemes Dtár F. II. füzet 47. sz. 4 Jogt. Közi. Dt. IV. f. IV. k. 66. sz. 101. I. C. 1906 jan. 9. 486/905. 5 Jogt. Közi. Dt. IV. f. IV. k. 67. sz. io}. 1. C. 1906 jun. 9. 591/905. 6 Jogt. Közi. Dt. IV. f. IV. k. C. 1905 decz. 21. 40^/905. 7 1905 decz. 7. D. 458. sz. Grill Dt. F. II. évf. XVII. f. 255.