Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1906-ban

220 BÍRÓI GYAKORLAT. tént igénybe vételéből a gyógyulás kedvezőtlen lefolyására alaposan következtetni nem lehet». C. 1906 febr. 9. 1218/1905. sz. XX Bi^tosilási ügynökök. A Curiának keresk. tanácsa két a határozattárba elvi jelentőségűként felvétetni rendek határozatot hozott az ügynökök dolgában, ujj/ipo^. szám alatt nevezetesen azt mondta ki, hogy a köztük és a biztosítók közti perek nem tartoznak az iparhatóság elé, ha a^ ügynök nem szenteli egés\ tevékenységét vagy annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan és kizárólag a biztosító társaságnak. 8j^'ipo^. szám alatt pedig az a kijelentés történt, hogy az ügynök kötelessége a neki átadott dijkötvényeket és dijváltókat behajtani és ha nem sikerül, a társulatot erről rögtön értesíteni. Ha ezt elmulasztotta, felelős ugy az első, mint a visszatérő időszakokban fizetendő dijakért. A vidéki főügynökség nem keresk. meghatalmazott, hanem csak ajánlatok átvételére jogosított ügynök, mint ilyen tehát nem bir hatáskörrel arra nézve, hogy az írásbeli ajánlat tartalmával ellenkezően a biztosítási dijakra vonatkozó bármi leengedés tekintetében megállapodásra lépjen, sem arra, hogy a kötvényt utólag annak hatálytalanítása végett visszavegye C. 1906 szept. 27. 1122/1905. sz. Az ügynök tévesen azt irta bele az ajánlatba, hogy a biztosítandó kócz a gyárban és a raktárban van elhelyezve, pedig a szabadban volt. A biztosított elvesztette a biztosító ellen a pert, minek folytán az ügynök ellen fordult. Eluta^ittatott, mert sem az ügynök részéről tévesztés, sem a maga részéről menthető tévedés fönn nem forgott. Utóbbi azért nem, mert a köteles gondosság kifejtése mellett ugy az ajánlatból, mint a kötvényből a tévedést könnyen felismerhette C. 1906 aug. 29 1991 1905. sz. Az ügynöki szerződések értelmében csak befolyt dij után illeti meg az ügynököt jutalék. Sok jogvitára ad okot az a kérdés, hogy jár-e jutalék, ha az ajánlattevő nem veszi át a kötvényt, dijat nem fizet és a biztosító őt nem perli. A Curia szerint a szabály az, hogy jár, három kivétellel: ha a dij a törvény alapján nem igényelhető ; ha az ügynököt a közvetítés körül hiba terheli; és ha az ajánlattevőtől a dij szegénysége miatt be nem hajtható. Ez ellen a budapesti tábla: «Nem jár jutalék, ha a biztosított fél a kötvényt visszautasítja és a biztosító a pert meg nem inditja. Az ily eset annyit jelent, hogy a biztosított nem akar fizetni, a biztosító pedig a perindítást nem tartja okadatoltnak. A per költséggel jár és bizonytalan végeredményű és igy a biztosító per megindítására az ügynök érdeke szempontjából nem köteles» 1906 okt. 25. II. G. 112. sz. Tényleg ez a felfogás az egyedül helyes. Dr. Gold Simon.