Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VIII. fejezet. A bűnhalmazat. 30. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. kényen súlyosbítani alkalmas. Tételes törvényünk nem is tartalmaz oly parancsoló rendelkezést, a melynek alapján feltétlenül súlyosabb, vagy feltétlenül enyhébb büntetést kellene alkalmazni a szerint, a mint az ese­tet anyagi bűnhalmazat vagy eszmei bűnhalmazat fogalma alá vonjuk. Több­ször hallottam, hogy az eszmei bűnhalmazat azért esnék feltétlenül eny­hébb beszámitás alá, mert eszmei bűnhalmazat esetében a tettesnek csak egy, anyagi bűnhalmazat esetében ellenben több elhatározásával állunk szemben. Ez kézzelfogható tévedés, s az elhatározások többségének és egyidejűségének összezavarása. A ki szándékosan több embert megöl, az több embernek megölését határozta el, akár egy, akár több önálló cse­lekménynyel valósitotta meg elhatározását. Birói gyakorlatunkban leginkább a gondatlansági esetek okoztak nehézséget. Akkor is, midőn szándékos bűncselekmények esetében a bíró'; gyakorlat természetes cselekményegy­ség esetében az anyagi bűnhalmazat lehetőségét elismerte, gondatlan­sági esetekben az eszmei halmazathoz, vagy a delictumegységhez ragasz­kodott, s ezt «a gondatlanság egységével* indokolta. A tévedés kézzel­fogható. Valamint az egységes magatartással megvalósított több jogsértő eredmény esetében megállapítandó az anyagi bűnhalmazat azon az alapon, hogy valamennyi jogsértő eredmény szándékos, ép ugy megállapítható s, megállapítandó az anyagi bűnhalmazat gondatlanság esetében azon az! alapon, hogy a tettest a megvalósított valamennyi eredményre gondatlan-A ság terheli. Mert valamint egységes magatartással megvalósított eredmény­többség esetében a magatartás egysége nem zárja ki, hogy a tettes szán­déka az összes megvalósított eredményekre irányult, hogy a tettes az összes megvalósított eredményeket «előre látta», illetőleg «előre látta és akarta», ép ugy a magatartás egysége nem zárja ki azt sem, hogy a tet­tes kellő gondosság mellett a megvalósított eredménytöbbséget «előre lát­hatta ». Ennek szemelőtt tartásával könnyen megérthetjük azt is, hogy egységes magatartással megvalósított eredménytöbbség esetében szándékos és gondatlansági bűncselekmények anyagi bűnhalmazata is megállapítható és megállapítandó akkor, ha a tettest az eredmények némelyikére szándék, némelyikére pedig csak gondatlanság terheli, s határozottan téves birói gyakorlatunkban egyes esetekben érvényesült az a felfogás, a mely ennek lehetőségét azzal az érveléssel tekinti kizártnak, hogy ugyanaz az egy ma­gatartás szándékos és egyúttal gondatlan is nem lehet. Ez félreismerése annak, hogy «a szándék* és «a gondatlansága nem a magatartásra, hanem az azzal megvalósitott eredményre vonatkozik, s igy nagyon is lehetséges, hogy egységes magatartással megvalósitott eredménytöbbség esetében talál­kozhatnak oly eredmények, melyeket a tettes előre látott és olyanok, me­lyeket a tettes előre nem látott, de kellő gondosság mellett előre látha­tott. Sőt megtörténhetik az is, hogy a megvalósitott eredmények között olyanok is vannak, a melyekre vonatkozólag a tettest sem szándék, sem gondatlanság nem terheli s a melyek ennélfogva — a mennyiben a beszá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom