Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az osztrák birodalmi tanács reformja

190 Dí HARRER FERENCZ 1873 ápr. 2-án hatályban volt tartományi választási törvény előirja; a hozadéki adóban követelt összeg legalább Vs-ének a földadóra kellett esnie; e curiában a jogi személyeknek is volt választói joguk, melyet, mint e curia többi választói is, megbízott utján gyakorolhattak; b) a kinek a városok és falvak curiájában tartományi választói joga volt, vagy a ki évi nyolcz korona állami adót fizetett, vagy a községben lakott és a község terheihez hozzájárult; c) az általános választói jog curiájában, a ki a községben hat hónapig tartózkodott. Az első négy curia választói az ötödik curiában újra szavazhattak; az első négy curiában egy választó rendszerint csak egyszer szavazhatott; kivétel volt, hogy a kereskedelmi- és iparkamarák, valamint a választói joggal biró jogi személyek tagjai személyükre nézve is gyakorolhatták a választói jogot, további több tartományban választói joggal birók mindegyikben szavazhattak. Kizáró okok voltak: a) a gyámság, ügygondnokság alatt állás; b) a választást megelőző évben közsegélyben részesülés; c) a csőd; d) bizonyos bűncselekmények miatt való elitéltetés; e) a tényleges katonai szolgálat; az első curiában a tényleges katonák megbizott utján szavazhattak. A választás az I—III. curiában közvetlen, a IV. és V. curiában rendszerint közvetett volt; a szavazás pedig a képviselők választásánál titkos, a választóknak az ősválasztók által való választásánál pedig titkos vagy nyilt a szerint, a milyen a tartományi választásoknál a falvakban. Ha e választói reform a választói jogot tetemesen ki is terjesztette, a mennyiben választók számát 1.732,057-ről 6.909,143-ra, a 23.707,906 lakos 7*3 1%-áról 29"i40/o-ára emelte, nem szüntette meg az általános és egyenlő választói jog felé való törekvést. Egy olyan választási rendszer, melynél 5431 választód, curia) választ 85 képviselőt, 556 (II. curia) 21-et, 493,804(111. curia) 1 18-at, 1.585.466 (IV. curia) [29-et, 5.004,222 (V. curia) pedig 72 képviselőt, nem állhat fenn sokáig különösen ott, a hol az általános választói jog már tért foglalt magának.* És azért igaza * Lásd szerző: A parlamenti választói jog terjedelme. Budapest, 1906.