Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 3. szám - Clausula rebus sic stantibus
CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS. 187 tett akarat, hanem az ügyletből annak természete szerint a gazdasági czélból megállapítható akarat. Ezt az utóbbit fogadják el azok a rendelkezések, melyekben a clausula rebus sic stantibus érvényesül. Ha már most elfogadjuk azt, hogy a jogügyleti akarat a vagyonjogi ügyletekben a gazdasági czélra irányul, akkor az is áll, hogy a gazdasági czél elérése fennállásának föltétele is. A kifejezett gazdasági czél szerepe itt a ki nem fejezettel egyenlő kell hogy legyen. A gazdasági czél e szerepe, a szerencseszerződéseket kivéve, mindegyiknél meg van, kell tehát, hogy hatását éreztesse. A szerződés érvényességének elbírálására vonatkozólag a Terv. 657., 987. §-aiban fogadja el ez elvet, az érvény megszüntetése tekintetében a fent felsorolt helyeken. Olyan általános rendelkezés azonban, a milyen az 1899 : XLI. t.-czikk 16. §-ában foglalt, a mely a munkáltatási viszonyok változása esetén is jogot ad a szerződés felbontására, a tervezetben nem találunk. Pedig a Terv. a szolgálati szerződések általános szabályozását felvette. Ugyancsak ez okok pedig, a melyek egy esetben indokolták a clausula hallgatólagos feltételezését, indokolják minden más esetben is. Ilyen rendelkezéssel a Terv. a socialis szükséglet kielégitése tekintetében az első lépést tenné meg, melyre törvényeinkben általános rendelkezés alakjában nem találunk példát. A különös viszonyokra vonatkozó rendelkezések sem nem kielégitők, sem nem következetesek, mert mivel indokolja a törvényhozó azt, hogy a vizi s utépitésnél alkalmazott munkások szerződéseinél utólag figyelembe veszi a munkafeltételeket, de más munkásoknál nem teszi ?