Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A sajtóról

4 ZSITVAY LEÓ És ha e két erő-értéket egyidejűleg egyforma elvi alapokon rendezzük, nem teremtünk-e kölcsönhatásuknál fogva már is a való-mondás ellenőrzése, a politikai, gazdasági és társadalmi irányzatok nyilvántartása részére biztosabb alapot. Biztosabbat mint a mostanit, mely a sajtót látja csak egyedül a közvélemény igazi orgánumának, elannyira, hogy csak a sajtót támogatja az esküdtbirósági hatáskör kikötésével, ellenben a «gyülekezeten nyilvánosan szóval» történt gondolatközlést (pl. Btk. 171 —174. §§.) ezzel a garantiával nem övezi. Ez tehát a sajtónak a privilégiuma, tudjuk pedig, hogy a kiváltságok mindig melegágyai a visszaéléseknek. Önkéntelenül felmerül itt az a gondolat, hogy a gyülekezési jogot is helyezzük el ugyanoda, abban a reményben, hogy ezzel a sajtó visszaéléseit enyhítjük. A nyilvános gyülekezeteken mindig több az érzék a tisztesség iránt, ez a nyilvánosság hatása és hatalma; mig ellenben a szerkesztőségek zárt irodái, és a közönségnek olvasótagjai külön-külön, a nyilvánosság közéletien hatásán kivül esvén, könnyen vesztik el az érzéket a tisztesség és igazság mivelése iránt és ebben egymást rontják. A hang durvasága, a szemérmetlen kifejezés, a hazug és sértő állitás,a most divó, különböző minőségű terror a gyülekezeteken ritkább és nyom' ban megtalálhatja a visszautasítást, mig ellenben a sajtó a nyilvánosságban való közvetítő szerepénél fogva ilyen esetekben nyomban el nem hárítható maradandó kárt okoz. Áttérve már most a sajtójog rövidesen kivihető revíziójának részleteire, mindenekelőtt a\ anyagi jog három rendelkezése az, a mi különös figyelmet érdemel. í. Az 1848. évi sajtótörvény 30. §-a megszabja azokat a feltételeket, melyek alatt az időszaki lapok megindíthatok; i-sc pontjában leirja a lapbejelentés kellékeit. Ezek a kellékek igen hézagosak. A bejelentett személyek minőségére, a lap megjelenésének, kiadásának illetőleg szétküldésének helyére és módjaira nézve nincs rendelkezés. A laptulajdonos vagy kiadó vagy szerkesztő lehet külföldi,