Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 3. szám - Ügyészség és politika [1.r]
ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. Hazánkban a kormánynak alárendelt ügyészi kar 1871 előtt nem volt s a közvádat a XVIII-ik század óta a törvényhatóságok tiszti ügyészei képviselték.1 A ministeri hatalomnak kiszolgáltatott ügyészség szervezése nálunk nem ment olyan simán, mint a többi európai államban. Az ellenzék, mely a mohácsi vész óta évszázadokon át hozzászokott a közjogi sérelmek elleni küzdelmekhez, ezúttal is bebizonyította, hogy idegrendszere mily finoman van berendezve a közjogi kérdésekkel szemben. A javaslatból nyomban kiérezte, hogy mily hatalmat ad a kormány kezébe, ha az ügyészséget annak alá rendeli; s ez a hatalom mily visszaélésekre vezethet, ha a kormány az ügyészséget, mely — a mint alább kimutatom — par excellence az igazságszolgáltatásnak egyik szerve, politikai czélokra s hatalmi érdekeinek támogatására használja fel. A törvényjavaslat tárgyalásakor alig hangzottak el Hodossy Imre előadó szavai, egymásután keltek fel s támadták meg a javaslatnak a ministerialis alárendeltségről szóló $. §-át: Lázár Ádám, Táncsics Mihály, GyőrfFy Gyula (nem a most élő budapesti ügyvéd), Csanádi Sándor, Mátyus Arisztid és Simonyi Ernő; a javaslatot Horváth Döme ministeri megbizott támogatta csupán — az előadón kivül — s pedig meglehetős színtelenül; és Pulszky Ágoston szólalt fel mellette röviden 2 sutalt arra, hogy Angliába épen akkor hozták be az ügyészségi intézményt, mely kar a kormány bizalmi férfiának, az attorney generálnak van alá rendelve. Hát igaza volt Pulszkynak, mert Angliában a közvád igazgatójának kötelessége fellépni, ha az attorney generál elrendeli.3 Ámde ne téveszszük szem -elől azt a fontos körülményt, hogy Angliában a vád képviselet dolgában épen megforditottja van a kontinentális vád képvise1 V. ó. Balogh Jenőnek: «Magyar Bűnvádi eljárási jog» cz. nagyszabású miivét 271 lap s a Bp. indokolását, TO—15 —16. 1. 2 Országgyűlés naplója XVI. kötet 156. és köv. I. > Balogh a Bp. Kommentár 1. k. 5;. lapján.