Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Ügyészség és politika [1.r]

VARGHA FERENCZ nek megfelelőleg berendezett kastély egyik zugában szerényen meghúzza magát. Kina ezeréves intézményei sem azt bizonyítják, hogy az intézmények fenmaradhatnak s irányithatják a morált; mert hiszen Kinában még ma is az a morál áll fenn s igazgatja a társadalmat, mely az ezeréves intézményeket megteremtette.* Ha azonban a társadalom erkölcsi felfogása megváltozik, halomra dőlnek szükségképen a vele kapcsolatos intézmények is. Ez az átalakulás erkölcsben és intézményekben rendszerint természetes s harmonikus lefolyású, ha az intézményt a szokás ho\ta létre s tartja fenn; de ha az törvényen alapszik, mindig kisebb-nagyobb összeütközések s rázkódtatások árán történik meg a kiegyenlítődés, ha a törvényhozó nem siet lépést tartani az erkölcsi felfogás haladásával. A kiegyenlítődés azonban csak késhetik, de sohasem maradhat el végleg. Legnagyobb dinamikus erővel lép fel a kiegyenlítési folyamat a forradalmakban s legkisebbel, midőn valamely törvény egyetlen rendelkezését akarja a változott morális felfogás összemorzsolni. A társadalom átalakitó ereje a maga borzalmas nagyságában áll előttünk a franczia forradalomban; ez az egyik véglet, midőn az emberi szabadság-jogokért lépett fel a leigázott franczia nép a zsarnokság ellen. Másik véglet pedig az a nálunk észlelhető évtizedes küzdelem, mely a Btk. 53Ö. §-ának módosítására törekszik. Mindkét esetben a változott erkölcsi világfelfogás intézett támadást az elavult törvényes rend ellen, mert az intézmény már elkorhadt s igy nem illeszkedhetett a megváltozott erkölcsi világfelfogásba. Igen lényeges különbség van azonban az erkölcsi felfogás és az intézményekre vonatkozó társadalmi öntudat közt. Az erkölcsi felfogás fejlődése ugyanis nem tőlünk függ; ma még akaratunkon kivül álló erők igazgatják azt, sőt észre sem vesz* Sok tanulságosat tudunk meg a kinai világfelfogásról Farjatíal: La morale chinoise cz. miivéből.