Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A választási biráskodás hazánkban és a külföldön. 2. r

134 SZÁSZ ZSOMBOR A ház nem változtathat rajta. E kötelessége obligatorius és nem discretionárius.1 Ha a petitio alapja korrupt vagy törvénytelen cselekedet, a bíróság e határozaton kivül külön előterjesztést kell, hogy küldjön a házhoz, a következőkről: vájjon a visszaélést nem a jelöltek személyesen, vagy ágensük követte-e el; föl kell, hogy sorolja a tiltott cselekményben részt vett személyek nevét; véleményt kell, hogy mondjon, vájjon nagymérvű volt-e a kerület romlottsága és végül be kell hogy jelentse, ha italmérési engedéllyel biró egyén vesztegetett vagy etetett, itatott. Ezen kivül jelentést tehet a bíróság a háznak bármiféle esetről, a melyet föltünőnek tart, mint például tette 1880-ban a Gloucester esetről, a mikor peticionáló ok nélkül, föltűnő módon lemondott a bizonyításról s erre a képviselő meghatalmazottjának sem megegyzése nem volt, sem költségeinek megállapítását nem kérte.2 Az ítélet kimondása után a bíróság megállapítja a költségeket. Előbb már szóltam a költségek közérdekű, hogy ugymondám közjogi jelentőségéről; itt perjogi szabályozását említem. A költségek megállapítása a bíróság discretionárius jogát képezi, olyformán, hogy mindenik fél viseli alaptalan, vagy boszantás czéljából felhozott állításainak és bizonyítékainak, ellenvetéseinek költségét.3 A szabály az, hogy a költség a ténykedés nyomába lép, «costs follow the event», mindenik fél viseli perbeli cselekvéseinek árát, még akkor is, ha például a választást a biróság általános korrupció miatt megsemmisítette, a melyért azonban nem a képviselő volt felelős.4 Egyébként is, a joggyakorlat egész sereg esetet ismer, a mikor a költséget nem állapította meg a biróság a szerencsés félre nézve. Például, ha a választás egy mellékes tényálladék alapján semmisittetik meg; 1 Parker, loc. cit. 557. 2 Pari. Blue Books No. 80. 1 Pari. Elections Act. 1868. 41. §. 4 A St. Ivesi választás alkalmával. III. O'M. and H. 14.