Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Telekkönyvi reformok

I 22 MENYHÁRTH GÁSPÁR latos szemlét ejtsek a már emiitett elvi kérdések felett. Most erre térek tehát. Tizenkilencz kérdést vitatott meg a bizottság. A főelőadmányban XCIX., C, CVIL, CXIII, CXXIV., CXXXIIL CXXXIX., CXLV—CXLVIII., CLVI., CLXXXV. számok alatt jelölteket, s ezen felül a tanácskozások rendén kialakult azt a kérdést, hogy az előjegyzés intézménye mai terjedelmében tartassék-e fenn, avagy szükittessék ? Lássuk a nevezetesebbjeit: i. Az első kérdés az volt, hogy indokolt-e a T. ama rendelkezései alól, a melyek az alkotórész kritériumait adják, bizonyos irányokban kivételeket megállapítani ? s jelesül: helyes-e az alkotórész minőségét kizárni az oly dolgoknak, a melyek a telekkel vagy épülettel ideiglenes czélra köttetnek össze és helyes-e az alkotórész minőségét kizárni oly építménynek, műnek vagy szerelvénynek, a melyet a jogosult más telkét terhelő jogának gyakorlása végett kötött össze a telekkel ? A bizottság egyezően a tervezet és a főelőadmány álláspontjával, helyesnek találja, hogy az alkotórész mintegy törvényes fogalma alól kivétessenek az ideiglenes czéllal összekötött dolgok és azok a müvek, építmények, szerelvények, a melyeket a jogosult idegen telket terhelő jogának gyakorlása okából kötött össze a telekkel. E megoldással szemben alig lehet számbavehető észrevételt tenni még abban az irányban sem, hogy az utóbb emiitett kivétel ugy általánosittassék, hogy bárminemű használati jog gyakorlása okából létesített építmény stb. se legyen alkotórésze a teleknek. Mert a mint a főelőadmányban helyesen fejtetett ki, a kivételnek érintett kiterjesztése veszélyesen megingatná a jelzáloghitel szilárdságát és a telekkönyv közhitelének és nyilvánosságának sérelmével járna. 2. Élénkebb vitát keltett a második kérdés, a mely arról szólott, hogy a gazdálkodásra rendelt eszközök, gépek és állatok stb. (a mint ezek a T. 498. §-ban felsorolvák) minősittes-