Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

92 Dí SCHWARZ GUSZTÁV végbe. Ez abban áll, hogy az emberek valamely fennálló jogszabályt félreértve, e téves értelemhez ragaszkodnak eljárásukban : az igy állandósuló szokás alapján valóságban a téves tétel a szokásjog erejével a félreértett tétel helyébe lép. Es ha a tévedés későbben kiderül: megs^ünik-e a szokásjog? Ez ismét csak ténykérdés, melyre egyszersmindenkorra megfelelni nem lehet. A mig a szokásjog széles rétegekben még meggyökeredzve nincsen, a .tévedés felderítése tényleg megingathatja a közönséget a szokás követésében; ha ilyenkor a szokás tényleg bomlik, a szokásjogi tétel is megszűnik. De régi meggyökeredzett szokásokkal szemben a tévedés felderítésének e hatása tapasztalás szerint többnyire nincsen. A tévedés csak szülője a szokásjognak, de nem fentartója: eleinte követik, mert jognak tartják, de később jognak tartják, mert követik. A tévedés későbbi felderitése ismét csak indító oka lehet a szokásjogi tétel felhagyásának (desuetudo) : hogy az lesz-e valóságban ? az ellenállás mértékétől függ, melyet a szokás az uj belátással szemben gyakorol. Sok nehézséget okozott e tanban Celsus e mondása (D i, 3 fr 39): Quod non ratione introductum est, sed errore primum, deinde consuetudine obtentum est, in aliis similibus non obtinet. E tétel azonban helyesen értve nem azt mondja, hogy szokásjog tévedésen nem alapulhat, hanem ellenkezőleg kiindul abból, hogy valamely szokásjogi tétel igenis tévedés alapján képződött - - consuetudine obtentum est - és csak azt tanítja, hogy a tévedés felismerésével az ilyen tételből analógiát ne alkossunk. 6. §. Ügyleti szokások és ügyleti szokásjog. A szokásszerü magában véve még nem jogszabály. De a jogszabály a szokásszerüre hivatkozhatik és ezáltal a szokásszerü a hivatkozó jogszabály (közvetett) tartalmává lesz. Példák: Vissztehernélküli ügylet által a kiskorú nem kötelezhető, kivéve a cszokásos alkalmi ajándékozásokat)) (1877 :XX. t.-cz. 20., 113. §§.). Ha valaki valami dolgot talál, azt «a helybeli szokás szerint» kell közhirré tenni (osztr. polg. tvk. 389—390. §§.).