Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Kereskedelmi és váltói zálog

Dl REICHARD ZSIGMOND kérheti a zálogtárgy eladását. A törvényszék, az adós meghallgatása nélkül rendeli el az eladást, és az adóst még az elrendelés megtörténtéről sem értesiti, mert az értesítés a törvény rendelkezése szerint a hitelező feladata. A törvény itt oly eljárást statuál, a mely az adós minden részvétele nélkül foly le, és a melyben az eladás elrendelése, a mint a törvény kifejezetten mondja is, kizárólag a hitelező költségére és veszélyéré történik. Ebből következik egyrészről, hogy az adós nem élhet felfolyamodással az eladás elrendelése ellen (budapesti kir. Ítélőtábla 2680/V. 904. sz. Dt. IV. folyam I. köt. 93. lap), másrészről pedig, hogy a hitelező az adóssal szemben felelősséggel tartozik akkor, ha az eladást jogtalanul eszközölte ki. A K. T. 305. §-a értelmében még az is a hitelező feladata volna, hogy az eladás utján elért vételár neialáni feleslegét az adósnak kiadja, ezt a rendelkezést azonban a végrehajtási törvény 11 §-a által hatályon kivül helyezettnek kell tartani, mert e szerint a bírósági végrehajtó feladata, hogy a vételárfelesleget az adósnak kiadja, vagy birói letétbe tegye. A K. T. 305. §-ának idézett szabályai nem szerencsések, mert az adós részvétele nélküli eljárás nem alkalmas arra, hogy az adós érdekeit megóvja, a hitelezőt pedig nem mentesiti a felelősség alól abban az esetben, ha az ő jogi felfogása az eladás jogának érvényesitése tekintetében utólag helytelennek bizonyul. A törvény tulajdonkép csak azt éri el, hogy a zálogtárgy eladása hiteles személy közbejöttével történik, és igy a tulalacsony áron való eladás lehetősége csökken, — ezt a czélt pedig egyszerűbben lehetne elérni avval, ha a K. T. 506. §. szabályának általánosításával minden esetben meg volna engedve, hogy a hitelező a zálogtárgyat hiteles személy közbejöttével birói elrendelés nélkül adassa el. Nincs is kellő világossággal szövegezve a K. T. 305. §-a, mert nem tűnik ki belőle kellő határozottsággal, hogy csak a zálogszerződés fennállásának kell-e irásbelileg igazolva lenni, vagy egyszersmind a követelés lejárt voltának is.