Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből

TANULMÁNYOK AZ ANGOL MAGÁNJOG KÖRÉBŐL. $C> I emiitett okból, mert a mig szerződésre vonatkozó elvek össze­foglalása és sistematizálása egyszerű feladat, ez ideig ilyetén összefoglalás és sistematizálás a kártérítési jogban majdnem kizárt. Sőt a continentális jogok sem voltak képesek mind a mai napig meghatározni azt az elvont jogviszonyt, melyre vonat­koztatva mint kötelességek és jogok előadhatók volnának a kártérítési jogi szabályok; és szükségszerüleg ezekben a jog­rendszerekben is többé-kevésbbé a keresetre mint alapra vonat­koznak az egyes rendelkezések. Ez állitásom bizonyítására szabadjon példakép felhívnom az olvasó figyelmét arra, hogy mig a Terv. a szerződésekről szólva, meghatározza a kötelezettséget, a mely a haszon-kölcsön­vevőt (1372.) stb., eladót (1431.) stb. terhelik, addig a til­tott cselekményekről szóló tanoknál a kötelezettségek külön sem egyenként felsorolva, sem általánosan meghatározva nincsenek, hanem csak az van meghatározva, minő esetekben és mire indítható kártérítési kereset pl. 1077. 1. bek. Természetesen ez csak szer­kezeti különbség. Az ily irányú stilizálás nálunk nem tudatos, hanem a helyzet szükségszerű következménye, miért is nem oly consequens mint Angliában. Az angol kártérítési jog szabályait tehát a mondottak következtében a per sistemáját követve fogom előadni. Beszélni fogok nagy általánosságban a kártérí­tési perről, majd felperességről. illetőleg arról a tényállásról, melyből kártéritési kereset származik és beszélni fogok alperes­ségről, helyesebben arról a védelemről, melyet alperes a kár­térítési keresettel szemben érvényesíthet. A kártéritési per rendszerint biró és esküdtek előtt tár­gyaltatik. A munka-megosztás pedig esküdtek és biró között az, hogy mig a biró a jog-, addig az esküdtek a törvénykér­désekben döntenek. Taylor, «On Evisdence» czimü classikus müvében ezt tanítja (I. k. 25. 1.). Esküdtek által eldöntendő perben a biró feladata elsősorban eldönteni a bizonyíték meg­engedhetőségére vonatkozó minden kérdést, másodszor kitaní­tani az esküdteket minden a per során alkalmazott jogtételről,

Next

/
Oldalképek
Tartalom