Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

Dí LUKÁCS GYÖRGY Az európai és amerikai rendszerek különbözősége szembeszökő a törvényhozó- és végrehajtó hatalom közötti conflictusok esetében. Európában, ha a képviselőház leszavazza a kormányt, az vagy lemond, vagy feloszlatja a házat. Előbbi esetben más kormány jő, utóbbiban uj választás következik, a mely ha igazat ad a kormánynak, az helyén marad, ha desavouálja, átengedi helyét más kormánynak. Ha a felső tábla és a kormány között van a conflictus és a felső tábla következetesen visszaveti az alsóház által a kormány kezdeményezésére elfogadott törvényjavaslatot, akkor a kormány feloszlathatja a képviselőházat s ha az uj választásból előkerült képviselőház a kormány álláspontját ismét osztja, akkor a felső tábla az alkotmányos praxis szerint azonnal enged. A mint tehát kitetszik, a parlament és a kormány között való confiictusok birája mindannyiszor a nemzet, maga a válság elintézésére gyors és hatályos. Ebben a gyors és hatályos elintézésben határozott előny van, azonban kétségtelen az is, hogy ha a confiictusok gyakran felmerülnek, akkor a sűrűbben beálló kormányváltozások hátrányosan befolyásolják a közigazgatás kivánatos állandóságát, a sürü választások pedig folytonos izgalmat és nagy pénzáldozatokat involválnak. Amerikában az elnök és a congressus között, vagy valamely törvényjavaslat fölött üthet ki a conflictus, a midőn t. i. az elnök nem ért egyet a törvényhozással, és vető jogával él, vagy pedig az elnök végrehajtó hatalmi jogkörében, a midőn t. i. a senatus nem járul hozzá az elnök valamely kinevezéséhez, vagy általa kötött szerződéshez. Az első esetben a törvényhozás győz, ha kétharmad többségei újból megszavazza a javaslatot, ellenben az elnök győz, ha a két ház a kétharmad többséget nem tudja összehozni, a mikor aztán a mig a periodikus uj választások be nem következnek, a congressus nem érvényesítheti akaratát s hogy az után érvényesitheti-e, az az uj választásoktól függ. Az utóbbi esetben a senatus megakadályozza az elnököt a kérdéses végrehajtó hatalmi jogcselekményekben ; az