Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

576 Dr LUKÁCS GYÖRGY litás ügyét a külfölddel szemben és az egyes államok között, szabályozhatja a hajózás ügyét, tengerészeti szerződéseket köthet, ellenőrizheti az egy állam határán tul terjedő hajózható vizek ügyét, felügyelhet a közmüvekre, melyek a külfölddel való vagy az államok között levő kereskedelem érdekéből létesíttetnek, ellenőrizhetni az államok közötti kereskedelmet, megtilthatja a bevándorlást st.b. A háboruviselés hatalmából folyólag szintén igen nagy kapcsolatos jogok származtak a congressusra, melyeket az az észak-déli háborúban bőven érvényesített, a nélkül, hogy a bíróságok ebben akadályára lettek volna. Az előadattakból nyilvánvaló, hogy az alkotmány interpretatiója az alkotmány szellemének irányában fokozatosan kiterjeszti a fcederalis hatóságok hatalomkörét. Nem kell azonban azt képzelni, hogy a bíróságok minden kontrol nélkül járnak el alkotmány-magyarázó hivatásukban. Ellenőrzi a bíróságok munkáját a nagy közvélemény, a melynek hatása alól a bíróságok sem emancipálhatják magokat és a melyekkel tartamosán ellentétbe nem juthatnak. Egyébként az alkotmány hivatott interpretátorán, a bíróságon kivül az alkotmány gyakorlati alkalmazása által az alkotmány cselekvő szervei, a congressus és az elnök is tényleg alkotmánymagyarázó functiót teljesítenek. De mindezen felül a congressus működésén vörös fonalként húzódik végig az alkotmányszerüség kérdésében való folytonos vitatkozás. Más államokban a törvényjavaslatokat érdemben bírálják, az Unió congressusában az érdemleges bírálat inkább másodrendbe szorul és a discussio lényege a körül forog, vajon a javaslat alkotmányszerü-e vagy nem, a szóban forgó tárgyban a congressus hivatott-e avagy az állami törvényhozások hivatottak-e a szabályalkotásra? Sőt az egész politikai élet Amerikában az alkotmányszerüség tengelye körül mozog, a mennyiben az Unió alkotmányának megalakítása óta mindmáig két nagy politikai párt létezik, a melyek egyike a fcederatio