Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

^74 Dí LUKÁCS GYÖRGY felebbezni, ez a legfőbb bíróság az, melynek vállain az alkotmány rendelkezéseinek magyarázata voltaképen nyugszik. A bíróság természetesen csak azokban a vitás kérdésekben dönt, a melyek pör utján elébe kerülnek. A biróság által kimondott jogelvhez a hatóságok alkalmazkodni kötelesek. A biróság saját kezdeményezésére nincs jogosítva magyarázni az alkotmányt. A biróság elé kerülő vitás kérdések vagy onnan keletkeznek, hogy a fcederalis hatalmak (elnök, congressus) intézkedését támadja meg valamely érdekelt azon a czimen, hogy az intézkedés nem tartozik a fcederalis hatalmi körbe, vagy pedig onnan, hogy az állami hatóságok intézkedését támadják meg azon a czimen, hogy az állami hatalmi intézkedés sérti a fcederalis hatalmi jogkört. A magyarázat nemcsak arra terjed ki, hogy a jogvita tárgyává tett intézkedésre az alkotmány szószerinti avagy értelem szerinti jelentése alapján jogosult volt-e az illető intézkedő hatóság vagy nem, hanem arra is, hogy ha az alkotmány nem tartalmaz is a kérdéses esetre vonatkozó határozmányt, kiterjesztette volna-e az alkotmány a fen forgó esetre a fcederalis hatalmi jogkört avagy nem? Az alkotmány magyarázatában soha el nem muló érdemeket szerzett Marshall főbíró, a ki 1801 -tői 1835-ig állott a legfőbb fcederális biróság élén. Az amerikaiak őt nevezik az alkotmány második megalapítójának. Marshall ritka szellemi nagysága Ítéleteinek indokolásában bontakozott ki imponáló egészében; széles filizofiai alapokon, erős logikával és sok ismerettel fejtette ki az amerikai alkotmány igazi szellemét és lehelt az alkotmányba életet és tartalmat; mintegy kihámozta az alkotmány szűkszavú fogalmazásából azt a harmonikus tökélyt, a melynek létesitése az alkotmány készítőjének czélja és törekvése volt. Marshall ugyan mindig kizárólag csak a vitássá tett con-