Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

Dí LUKÁCS GYÖRGY vények meghozatala vagy módosítása még a törvényhozásnál is nagyobb hatalomra, magára a nemzetre van bizva. így van ez az Unióban, a hol az alkotmányt a nemzet alkotta és csak a nemzet módosíthat rajta. Az olyan nemzeteknél, melyek alkotmány-törvényeiket épen ugy hozzák meg és módosítják, mint minden más egyéb törvényt, természetes, hogy az alkotmány az idők szellemének és a történelmi fejlődésnek megfelelő folytonos átalakulásnak van alávetve. Ellenben a hol a nemzet az alkotmánynak vagy az alkotmány-törvényeknek meghozatalát és módosítását kivette a törvényhozás rendes hatásköréből és magasabb, egyúttal nehehezen keresztülvihető biztosítékokhoz kötötte, ott az alkotmány általában ha nem is teljesen változhatatlan, mégis bizonyos mértékig merev és nehezen alkalmazkodik a fejleményekhez. Az amerikai alkotmánynak is meg van ez a merev jellege. Mindazonáltal az élet gondoskodott arról, hogy az alkotmány minden kötöttsége daczára is simuljon és alkalmazkodjék a fejlődő viszonyokhoz. így az amerikai alkotmány fejlődése három módon történik: magán az alkotmányon való egyenes módosítások által, a bíróságoknak az alkotmányt magyarázó Ítéletei által, végül a szokás által. Az alkotmányon való módosítások, illetőleg javítások (amendments) keresztülvitele nagyon nehézkes módszerhez van kötve. Ugyanis az alkotmány 5. czikke szerint az alkotmányon való javítások, módosítások iránt a kezdeményező lépést vagy a congressus teheti meg, de csupán mindkét házban érvényesülő kétharmad többséggel, vagy az államok legalább kétharmad részének törvényhozásai, mely utóbbi esetben a congressus az igy keletkezett javaslatot alkotmányozó gyűlés elé vinni köteles, a mely alkotmányozó gyűlés (constitutional convention) választására és összetételére nézve az alkotmány nem tartalmaz rendelkezéseket.