Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Magyar részvénytársasági jog. E czim alatt jelent meg dr. Krausz Gyula budapesti ügyvéd tollából a magyar részvényjog rendszeres feldolgozása

558 IRODALOM. az a fődolog, kinek van igaza ; a fődolog az, hogy szerzőnk álláspontjainak kristálytiszta körvonalozásával megkönnyíti és buzdítja a jogi eszmecserét ; s megbecsülhetetlen kiválósága az, hogy a német teóriák szürke tömegét friss megfigyeléseivel és gyakorlati érzékkel szorítja háttérbe. Dr. Mes\Uny Artúr. «Magyar részvénytársasági jog.» E czim alatt jelent meg dr. Kraus% Gyula budapesti ügyvéd tollából a magyar részvényjog rendszeres feldolgozása. Örömmel tapasztalhatjuk azt a jelenséget, hogy ujabban nálunk is •szaporodnak a kereskedelmi jog egy-egy szűkebb területét feldolgozó monográfiák. Nem rég jelent meg Vályi Sándor magyar czégjoga és most ime röviddel Engel Aurélnak a részvényjog egyes részeit feldolgozó kitűnő monográfiája után előttünk fekszik a magyar részvényjogot teljesen felölelő terjedelmes kötet. Dr. Krausz Gyula müve nem tökéletes. Mint tudományos mü nem eléggé foglalkozik az elmélettel, a külföldi nagy részvényjogi litteraturának csak kis töredékét használta fel s a mi ennél nagyobb hiba, régibb magyar litteraturánknak, — a mely úgysem igen gazdag — nem egy értékes dolgozatát figyelmen kivül hagyta. Különösen sajnálni fogja az, a ki részvényjoggal foglalkozott, ha a magyar részvényjog rendszeres feldolgozásánál a forrásmunkák között nem látja felemlítve Matlekovits, Baumgarten, Neumann Sándor, Wittmann Mór stb. a külföldiek közül Pöhl, Thöl, Kosseck, Renand, Ring, Simon stb. értékes dolgozatait. E fogyatkozása mellett is örömmel üdvözöljük e könyvet, mert mint rendszeres részvényjog az első fecske hazánkban és hiányai daczára is jó szolgálatot tesz a gyakorlat emberének és bárkinek, a ki a részvénytársaságok jogát közelebbről akarja megismerni és többet óhajt tudni felőle, mint a mennyit jogi tankönyveinkben és kommentárainkban talál. A szóban forgó munka a kereskedelmi társaságok történelmi fejlődésének vázlatos ismertetése után anyagát 7 fejezeten belül tárgyalja. «A részvénytársaság mibenléte» czimü fejezetben szerző kifejti a részvénytársaság fogalmát és tárgyalja a részvénytársaság lényeges kellékeit. Ügyesen teszi bírálat tárgyává a részvénytársaságnak törvény adta fogalom-meghatározását. «A részvénytársaság megalapítása* fejezetben az alakulási processust tárgyalja. Ebban a szerző három szakot különböztet meg: És pedig 1. az alapítási tervezet kibocsátását, illetőleg aláírását, a jegyzést, a mely cselekményeket ő a ((társasági s%eijődés» létrejöttének, megkötésének nevez. E kérdésben nem oszthatjuk szerző nézetét s nem minősíthetjük a tervezetet a társasági szerződésnek. A társasági szerződés jellegével nézetünk, de meg iudicaturánk szerint is az alapszabályok bírnak. A «társasági szerződéshez)) a tervezet aláírásához fűződik «az alaptőke biztositása» 2. Az