Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 1. szám - A kir. Curia tehermentesítése
A KIR. CURIA TEHERMENTESÍTÉSE. 41 czátolják ezt a sokat hangoztatott perlekedési hajlamot. Általánosságban a felebbviteli ügyek százaléka az elsőfokú ügyekhez és Ítéletekhez arányítva nálunk nem nagyobb mint Németországban, sőt az ügyek egyes nemeiben nálunk még kisebb. Az okot tehát másban kell keresni és könnyű is megtalálni : ez az ok a hivatalból való felterjesztés és a házasságvédő. A házasságot felbontó vagy érvénytelenítő Ítéletet hivatalból kell felterjeszteni felülvizsgálás végett a másodbirósághoz és innen a harmadbirósághoz, akkor is, ha azt senki sem felebbezte meg. A házasságvédőnek pedig azonkívül kötelessége, hogy az ilyen itélet ellen felebbezzen. Kétségtelen, hogy a házassági kötelék nem levén a felek dispositiójának tárgya, az államnak ügyelnie kell arra, hogy a felek összejátszása vagy a bíróság helytelen eljárása ne vezessen a törvény intentiói ellenére a házasság megszüntetésére. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a felsőbíróság az ily ítéletet a felek megnyugvása esetében is felülvizsgálhassa. De hogy ebből az okból mind a kir. ítélőtábla, mind a kir. Curia minden alsófoku ítéletet hivatalból felülvizsgálni legyen kénytelen, akár nyújt az itélet a concret esetben a támadásra okot, akár nem, ez mindenkép oly túlzott óvóintézkedés, a mely nem áll arányban a ritka esetben előforduló és kikerülendő bajjal. Teljesen elegendő, ha az állam gondoskodik arról, hogy az ítéletet a feleken kivül a közérdek képviseletében más is megtámadhassa felebbvitellel. Ha azonban ez a támadásra jogosított a házasságvédő, ezzel nem érünk czélt, mert a házasságvédő, ha nem is teszszük kifejezetten kötelességévé, már a felelősség elhárítása végett is minden itélet ellen a házasság fentartása érdekében felebbvitellel fog élni, akár van erre ok, akár nincs és nincs eszközünk, a melylyel őt az alaptalan felebbviteltől visszatarthatnók. A teljesen alaptalan felebbviteleket csak ugy kerülhetjük ki, ha a házasságvédő kiküszöbölésével valamely állami hatóságot bízzuk meg a közérdek védelmével és ruházzuk fel a felebbvitel jogával. A polgári perrendtartás törvényjavaslata erre a kir. ügyészséget jelöli ki. Ez megtörtén-