Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 7. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből
Dí W1TTMANN ERNŐ Láttuk tehát, hogy Anglia bíráinak hatalma kiterjedt azokra a perekre, azokra a kérdésekre is, a melyeket a continensen közigazgatási pereknek, közigazgatási kérdéseknek nevezünk, kiterjed azokra a kérdésekre, melyek a continensen discretionarius hatalommal felruházott közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak és a continentalis jogrendszerekkel szemben kiemelhetjük azt is, hogy Angliában a\ állam jogtalan cselekményeiért a% eljáró hivatalnok személyesen felelős. így a fentebb ismertetett esetben a hajótársaság a rendeletet kibocsátó hivatalnok ellen indított kártéritési pert. A hivatalnok ugyan azzal is védekezett, hogy ő nem felelős, mert ő mint a kormány alkalmazottja, annak megbízásából járt el és cselekedetét kormányzati ténynek kell tekinteni, melyért ő felelősséggel nem tartozik, a Privy Council azonban ezt a védekezést irrelevánsnak tekintette, «mert, úgymond, ha az alperes cselekedete jogellenes volt és felperesnek kárt okozott, ugy utóbbinak ellene kereseti joga van akár a hivatalnok saját önkéntes elhatározásából felhatalmazás nélkül, akár pedig felhatalmazásból vagy felsőbb parancsra cselekedett. »> A continentalis jogok és az angol jog között most jelzett különbség azonban, bármily büszkék legyenek is reá az angol irók és bármennyire is hivatkozzanak ez intézkedésre, mint a szabadság legerősebb védelmére, történetileg, ugy hiszem, jogtechnikai okokra vezethető vissza. Angliában ugyanis az államról nem mint csak idealiter létező jogi személyről beszélnek, hanem az állam létét megszemélyesítve látják a király személyében. Hazai közjogunkban a szent korona jelentkezik az állami lét megszemélyesitőjekép, hasonlóan Angliában a korona, illetőleg annak viselője, a király jelképezi az állam létét. Az állam perei mind a király felperessége alatt folynak, az állam ellen intézett perek mind a király személye ellen intézendők (úgynevezett petition of wright utján érvényesitendők, azaz a király előzetes engedelme után indítható meg csak a kereset a polgári bíróságnál). Alaptétele azonban az angol jognak, hogy rex non potest peccare, azaz a király jogellenes cselekedetet el