Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből

TANULMÁNYOK AZ ANGOL MAGÁNJOG KÖRÉBŐL. választásának elmélete alapján, az angol alkotmány nem választja el és nem függetleníti egymástól a birói hatalmat és közigazgatási tevékenységét, hanem a bíróságot a törvény alkalmazá sának legfensőbb és legfüggetlenebb őrének tekinti és feljogosítja a biróságot arra, hogy a közigazgatási hatóságok cselekvését a törvényesség szempontjából felülbírálja.^ Ennek a közjogi felfogásnak magánjogi következménye az, hogy ha bárki Angliában jogában sértve érzi magát, valamely államhivatalnok cselekvése által,.ugy jogában áll a rendes birósághoz jogsegélyért fordulni. Igénybe veheti e czélból a kártérítési pert vagy pedig az úgynevezett ex parte eljárást, a mely injunction, mandamus vagy writ of habeas corpus kibocsátására vezethet. Ex parte motion alatt az angol perjogban azokat az eljárásokat értik, midőn a biróság egy fél esküvel erősített (afidavit) előadására és kérelmére ideiglenes parancsot bocsát ki, mely parancsával jogsértő eljárás folytatását megtiltja, illetőleg felszólítja a jogsértőt, hogy záros határidőn belül jelentkezzék a biróságnál és igazolja eljárását (to show causeI. Eme jogsegélvekkel azonban, melyek sokban a római interdictumokra emlékeztetnek, részletesen alább fogunk foglalkozni és térjünk már most át a kártérítési perre. A legélénkebben jellemzi az angol felfogást a Rogers V. Rajendro Dutt esete. Rogers «East India Company» hivatalnoka volt és mint ilyen a tengerészet főfelügyelője volt Calcuttában. Tudvalevő dolog, hogy a keletindiai társaság királyi kiváltság folytán az államhatalmat gyakorolta az India gyarmatokban, hadsereget és talnokok discretionarius hatalmától, idegenkednek a bureaucraták tudományától és eme ellenszenvüket elvitték magukkal az Egyesült-Államokba és az angol kolóniákba. Mindenkor szívesen készek közigazgatási hatóságaik hatalmát kiterjeszteni; hanem szeretik meghatározni azt is, hogy mikép gyakorlandó ez a hatalom; ismerni óhajtják azokat a strici szabályokat, melyek az ő cselekvési szabadságukat megszorítják. Súlyt helyeznek arra, hogy ezeknek a szabályoknak értelmét sem az administrativ hatalom, sem valamely külön törvényszék, hanem az ország rendes bírósága határozza meg». * Érdekes jelenség, hogy az amerikai Egyesült-Államokban a munkások felszólaltak az ellen, hogy a bíróságok közigazgatási hatalmat gyakorolnak. L. Milchel «Organized labor» (Philadelphia Book and Bible House) czimü müve 524. és köv. lapjait. ** Kenny id. gyűjteményének 176. I.