Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. C I 1 tott volna a szövetségi vető jognak nem helyes alkalmazása is. A bíróságok magyarázó és döntési jogát azonban megnyugvással nézi minden tényező, az államok is, mert a bíróságokat politikai tendentiával nem lehet vádolni, annál kevésbbé, mert hiszen a biróság nem is avatkozhatik bele hivatalból valamely jogszabály érvényessége vagy érvénytelensége megállapításának kérdésébe, hanem csak akkor dönt az érvényesség fölött, ha conciét esetben valamelyik fél veti fel az érvényesség kérdését és ennélfogva kell a birónak törvénymagyarázatot adni. Különben is alkotmány és jog szerint az az alsóbb rendű jogforrás, mely a magasabb rendűvel ellentétes, önmagában semmis. Nem szükséges azt tehát külön megsemmisíteni. Hanem adott concrét esetben mondja ki a bíró valamely jogszabályra, a mely talán már évekkel azelőtt létesült, hogy annak nincs érvénye, mert bele ütközik a magasabb rendű jogszabályba. A kérdés tehát nincs elsietve, nincs hivatalból felvetve, hanem felveti azt az élet, és az így előállott concrét kérdés esetén keletkező birói döntésben mindenki megnyugszik. A törvénymagyarázatnak ez a nagy hatalma — mint már láttuk is - nemcsak a foederalis bíróságokat illeti meg, mert valamennyi biróság alkalmaz és magyaráz állami jogot és foederalis jogot is, a foederalis bíróságoknak azonban biztositva van az a hatásköre, hogy oly esetek, melyekben az áljami bíróságok a íoederális jog alkalmazhatása ellen döntenek, végső döntésre foederalis biróság elé legyenek vihetők. Az alkotmány és a törvények magyarázata kétségtelenül gyakran hozzák olyan helyzetbe a bíróságokat, nevezetesen pedig a legfőbb szövetségi biróságokat, hogy nagy politikai következményekkel járó döntéseket kell hozniok. Hogy mégis a bíróságok tekintélyöket teljesen érintetlenül fentartják és a politika azon csorbát nem üt, abban, azon kívül, hogy legtöbbnyíre igen kitűnő férfiak ülnek a birói székekben — a legnagyobb közöttük Marshall János főbíró, a ki 1801-tői 1835-ig állott a legfelsőbb szövetségi biróság élén, — jelentékeny része