Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]
AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. Az amerikai alkotmány szervezetében rendkívül nagy fontossága van a bírói hatalomnak. A bíróságok törvénymagyarázó hatásköre mondhatni leghatékonyabb módszer arra, hogy az alkotmány a maga mivoltában sértetlenül megóvassék. Az EgyesültÁllamokban a törvényeknek négy fajtáját, négy egymással concurráló jogrendszert találunk, melyeknek összeütközése tehát előre látható volt, s mi sem bizonyítja jobban az alkotmány tervezőinek bölcseségét, mint hogy ez összeütközések elintézését a bíróságokra bízták. Először is különböztetni kell Amerikában a szövetségi jog és az állami jogok között. De ez két jogrendszeren belül is különböztetni kell az alkotmány és egyéb törvények között. Magának az Uniónak is van alkotmánya és minden egyes államnak is van külön írott alkotmánya. Az alkotmány nem a törvényhozás akaratát, hanem magát a népakaratot jelenti. Az alkotmányt a nép ősgyűlésekben fogadta el, és módosítani is csak ugyanilyen módon lehet az alkotmányt. Az alkotmány rendelkezésein tehát maga a törvényhozás nem módosíthat, a törvényhozás csak az alkotmány által megjelölt keretben souverain, a törvényhozás nem terjeszkedhetik tul a néptől kapott felhatalmazáson. Az Unió congressusa tehát nem hozhat olyan törvényt, mely ellentétes az alkotmánynyal, ha pedig hoz ilyent, az önmagában semmis. Ugyanígy van az egyes államokban is. Ezeknek törvényhozása sincs jogosítva olyan törvényt hozni, mely az illető állam alkotmányával ellentétes. Az egyes államok alkotmányát sem lehet egyszerű törvényhozási uton megváltoztatni, hanem az alkotmány módosításához a nép hozzájárulása szükséges. A négyféle jog és törvényrendszer tehát, a mely az Unió területén uralommal bír: az Unió alkotmánya, az Unió egyéb törvényei, az egyes államok alkotmányai, az egyes államok egyéb törvényei. Az Unió törvénye nem sértheti az Unió alkotmányát, az állami alkotmányok és törvények nem sérthetik az Unió alkotmányát és törvényeit, az állami törvények nem sérthetik az államok alkotmányait. Azt, hogy az alsóbb rendű