Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

* AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. 499 kivételkép e szabály alól 1883-ban a folyó- és kikötőügyi bizottság (comittee on Rivers and Harbours) nagy latitude-öt kapott saját hatáskörében a költségek megállapítására, később más bizottságok is hasonló hatáskörrel ruháztattak fel, ugy hogy az appropriationalis bizottság ez idő szerint már a foederalis szükségleteknek alig harmad része megállapítására illetékes. A folyó- és kikötőügyi bizottság és a nyugdíjügyi bizottság rop­pant összegeket szavaz meg állandóan a bevételek terhére, saját belátásuk szerint állapitják meg a szükségleteket a többi bizott­ságok is a maguk hatáskörében és pedig a legeltérőbb irány­elvek szerint, hol pazarlólag, hol a legnagyobb szűkmarkúság­gal. Maga a ház is elég részletességgel foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. S nem egyszer összeütközés áll elő a congressus két háza között, mert a senatus - - habár költségvetési kérdé­sekben nincs kezdeményezési joga — gyakran módosit a kép­viselőház határozatain. Ilyenkor aztán a két ház sürün vált ize­neteket, mindegyik szívósan ragaszkodik álláspontjához s ren­desen csak az ülésszak végén egyeznek meg nagy sebbel-lob­bal olykép, hogy rendszerint a képviselőház enged. A mint tehát látjuk, az Uniónak nemcsak hogy nincs egy­séges költségvetése, hanem a fedezetet meg a szükségletet egymástól teljesen elkülönítetten s egymásra tekintet nélkül állapitják meg, sőt a különböző szükségletek megállapításánál is a különböző bizottságok a legeltérőbb módon járnak el. Ehhez járul az is, hogy a financziának nincs a congressusban hivatalos képviselete. Mindebből foly az aránytalanság és rend­szertelenség a financziákban s az a jelenség, hogy egységes pénzügyi gondolat hiányában könnyelmű pazarlás és indokolat­lan fukarkodás amabilisan váltakoznak. Ezt a rendszertelensé­get, sok-sok milliónak elfecsérlését Amerika a maga roppant gazdagságában, ifjú erejében, bevételi forrásainak kiapadhatat­lanságában könnyen elbirja, nem is keres kibontakozást a rend­szertelenségből, melvben a szélsőségig vitt szabadság korlátta­lanságának nagy része van. n*

Next

/
Oldalképek
Tartalom