Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. 495 tása stb. gyakran nyilvános, a közönség azonban nem érdeklődik e tárgyalások iránt, és a bizottsági határozatokról is csak egészen röviden emlékezik meg a sajtó. Némely bizottságnak, a minő pl. a tengerészeti, a hadügyi, a pénzügyi stb. bizottság, nem annyira törvényhozó, mint inkább administrativ hatásköre van. Ezeknek a bizottságoknak jogukban áll a minisztériumok tisztviselőit megidézni, azoktól felvilágosításokat, jelentéseket kivánni. Élnek is bőven ezzel a jogukkal, ugy hogy a minisztériumokat sűrűen feltartóztatják munkájukban a gyakori jelentés-kivánásokkal. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom merev elkülönítése alól ez a néhány bizottság képez kivételt, mert ezeknek a kezökben levő ellenőrzéssel kétségtelenül jelentékeny befolyásuk van az administratio vitelére. Utasításokat természetesen nem adhatnak ezek a bízottságok sem az administrativ közegeknek, a mennyiben az administratio minden közege kizárólag a köztársasági elnöknek van alárendelve. A bizottság az általa letárgyalt, esetleg módositott javaslatokat jelentéssel beterjeszti a házhoz. A ház azonban igen keveset foglalkozik ezekkel a javaslatokkal. A midőn az illető bizottságra kerül a sor, a bizottsági előadónak egy órája van referádára. Ez alatt előadja a bizottság összes javaslatait, sőt ebből az órából is átenged bizonyos időt a bizottság más tagjainak, a kik a bizottsági javaslatokhoz hozzászólani kívánnak. Az előadó egyszersmind rendszerint a vitazárt is proponálja, a mit elfogadnak s így csak egy órai idő van engedve a hozzászólásra, ennek az egy órai időnek leteltével következik a szavazás. Átlagban tehát minden bizottság összes javaslatainak letárgyalására minden évben csak 2 órai idő áll rendelkezésre. Természetes tehát, hogy a plenáris tárgyalás inkább csak formális jelentőséggel bír. A bizottsági rendszernek bizony nem egy hátránya van. Mindenek előtt nincs egységes irány a ház törvényhozó működésében, mert mindegyik bizottság a maga felfogása szerint