Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. 29 ség legdurvább megszegése esetében a törvény mégis reagál az által, hogy a vagyon kezelését «pazarlás» czimén az illető kezéből kiveszi. Ide tartozik a csődön belüli és csődön kivüli megtámadási jog gondolata is: azok a cselekmények, a melyek­kel a vagyonkezelő a vagyon bizonyos alkotó részeit annak czéljától kötelességellenesen elvonta, utólag hatálytalaníttatnak. Es a gondos vagyonkezelés elmulasztásának következései mind­azok a fent emiitett hátrányok is, melyekkel a törvény azt sújtja, a ki a kezében levő vagyon kezelése körül a czél által kivánt «gondossággal)) el nem járt. E hátrányok, igaz, elsősorban magát a kezelt vagyont érik; de minthogy e vagyon magának a kezelőnek érdekeire van rendelve, ő maga az, a ki ez által szenved, és ezért további reactiora a törvény részéről ellene szükség nincs. Mihelyt azonban a vagyonczél kellő betöltésé­ben harmadik személyek is érdekelve vannak, rögtön beáll a törvényi reactio a kezelő személye ellen is: a ki szándékosan vagy gondatlanságból a maga csődjét okozza, megbüntettetik stb. A «saját maga ellen való vétkesség" tehát igazában a va­gyonkezelő vétkessége az általa kezelt vagyon c;élja ellen. A vagyonczél képviselője — mint mondtam — csak ember lehet; viszont: az ember az általa kezelt vagyon czéljának min­dig csak képviselője. Ezzel állást foglaltam ama széltében elter­jedt formula ellen, mely szerint az u. n. jogi személyek kezelői (a testület igazgatósága, az alapitvány gondnoka stb.) e czél­vagyonoknak nem képviselői, hanem u. n. «szervei». E for­mulával a jogi személy u. n. «reális elméletének)) hivei élnek és azt akarják vele kifejezni, hogy a kezelők nem a testület, alapitvány «helyett* cselekesznek, hanem hogy a testület, ala­pitvány maga cselekszik a kezelő személyek által. Én e formu­lában egy kevéssé szerencsés képletnél, metaforikus kifejezés­módnál egyebet nem láthatok. «Cselekedni» annyit jelent, mint öntudatosan innervált izommozdulatokat tenni. Másnak testével cselekszem én: ezt lehet bizonyos értelemben mondani az u. n. vis absoluta esetében, midőn más kezét fogom és vele irok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom