Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. nás népek szerint a hazajáró lelkek. «Cselekvési szabadsága» nem a «jogosítottnak», azaz a jogilag védett érdek hordozójá­nak van, hanem az érdek képviselőjének, a jogról való rendel­kezőnek ; nem annak, a kit vagy a mit a jog illet, hanem azt, a ki a jogban adott élvezési lehetőséget a czél érdekében meg­valósítja. A hol e két minőség (érdekhordozó és érdekképvi­selő) egyazon személyben egyesül is, mint rendszerint az önjogu ember általános vagyona esetében, meg kell azokat egymástól különböztetni: éhezni a maga jogát mindig A. élvezi, rendel­kezni róla. hol ő rendelkezik, hol más. Egy másik nehézségre, a melyen az én felfogásom segit, már fennebb utaltam. Ertem a tömeggondnok, a végrendeleti végrehajtó, a zárgondnok és hasonló «képviselők)) esetét. Azt kérdik itt sokan: hogy lehet az, hogy a tömeggondnokot a közadós képviselőjének, a végrendeleti végrehajtót az örökös képviselőjének nézzük, hiszen ők gyakran a képviseltjük aka­rata, sőt személyes érdeke ellen cselekszenek, sőt kötelesek JS cselekedni ? Felelet: ők nem ezt az embert, nem is az ő akaratát képviselik, mint rendesen mondani szoktuk (ennek a szólásnak nincsen is értelme); ők érdekel képviselnek, még pedig nem az A. általános érdekeit, hanem a csődfelszámo­lás, a hagyatéki felszámolás, a zárlat különös érdekeit. Ez pedig akárhányszor ellenkezésbe jöhet az A. általános érdekeivel. Ebben tehát semmi feltűnő nincsen. Egy harmadik probléma, melyre az én felfogásom világot vet, a saját maga iránt való kötelesség kérdése. Törvény és gyakorlat számos esetben beszél arról, hogy valaki «vétkesen» járt el az által, hogy valamit tett, vagy tenni elmulasztott, a nélkül, hogy olyan tőle különböző más személyt lehetne fel­találni, a kinek irányában ő e «vétkes» magatartás ellen­kezőjére kötelezve volna. Így pl. régi tétel, hogy a kárt szen­vedett kártérítési igénye kevesbül ama kár összegével, a melyet a károsított «saját vétkessége» által okozott (quod quis ex culpa sua damnum sentit, non intelligitur damnum sentire :

Next

/
Oldalképek
Tartalom