Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - A fennállott kikindai kerületbeli "überland"-földek mai jogviszonyai

3^6 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. nincs.Ámde eltekintve attól, hogy a törvény, mely a község és a bank közti jogviszonyba belé nem avatkozik, — miként már kiemelve volt az eme felek közti szerződésben a telkek között térmértékük szerint tett különbséget a maga részéről sem közvetlenül, sem közvetve nem tes\i meg és hogy a község érdekei szerződési megóvásának lehetősége, mely az ex lege nyert évjáradékkövetelési jognak a birtokviszony végleges rendezésével való megszűnését indokolja, a 10 holdat meg nem haladó telkeknél is fenforog: a kérdéses évjáradékszedési jogot a birtokviszony rendezése utáni időre a törvény a községnek meg sem adhatta, még pedig a 10 holdat meg nem haladó telkeknél sem, mert a törvényhozás a bank és község közti szerződés alapján a község jogállására nézve végczélként e részben azt tartotta szem előtt, hogy a birtokviszony rendezésénél a község valamennyi, másnak jutott telekre eső részkölcsön erejéig kilép az adási helyzetből és ebbe helyette a telkesek lépnek be, midőn a banknak s nem a községnek lesz minden telkes ellen évjáradékkövetelési joga. A községnek a 10 holdat meg nem haladó telkeknél beálló készfizetői kezessége ezen mit sem változtat; mert e mellett is a telkes marad a banknak egyenes adósa és a község a te'kestől mindaddig nem követelhet semmilyen fizetést, mig a telkes a bank iránti kötelezettségének eleget tesz, a minek elmulasztása rendszerint csak akkor jön a község tudomására, midőn a bank a község ellen érvényesiti követelését; akkor azonban nincs szüksége a községnek az ex lege való erre az évjáradékszedési jogra, mert a bank kielégítése által az általános szabályok szerint( 1. optkv. 1358. §-át) belép a banknak a telkes elleni jogaiba. Midőn tehát a szándéko't rendezés szerint a telkes közvetlen jogviszonyba lép a bankhoz, a község a maga részére egyáltalán nem követelhet tőle évjáradékot. Igaz, hog)r mig a bank a telkesek tartozásátvállalásához hozzá nem járult, a telkesek vele közvetlen jogviszonyba nem lépnek, hanem ők a községgel, ez pedig a bankkal szemben áll kötelezettség alatt a kölcsön törlesztése tekintetében. Ámde e stádiumban sem követelheti a község a tartozásátvállalás alapján azt, hogy a teikesek neki fizessenek, hanem csak azt, hogy a banknak fizessenek; s m'vel a bank képviseletét az évjáradékbeszedésnél sem a törvény, sem a bank s község kö\ti jogviszonyt rendelő kötelezvény a községre nem ruházta, a község az ügy eme szakában sem birhat folytonosan hiteles tudomással arról, hogy a telkesek az évjáradékot a banknak pontosan fizetik-e vagy sem, s igy nem lehet abban a helyzetben, hogy az illető évjáradék rendes beszedését végezze. Arról pedig, hogy a község a birtokviszony rendezésénél a bank iránti eddigi adósi kötelezettségétői megszabaduljon, illetőleg a bank iránti tartozásának a telkesek által való átvállalását kikösse, az idézett törvény az által gondoskodott, hogy a községnek a törvény alapján teendő intézkedései — tehát az egyes telkek tulajdoni átruházása s a megfelelő vételár biztosítása —• körül követendő eljárást s ennek ellenőrzését belügyminiszteri rendeleti szabályozásnak tartotta fen.