Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - A fennállott kikindai kerületbeli "überland"-földek mai jogviszonyai

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. egyes részjelzálogjogokkal fedeztetnek, addig a többi telekre eső részkölcsönöknél ehhez ráadásul még a község készfizetői kezessége s e kezességi kötelezettségnek a községi überland-telken való jelzálogos biztosítása is járul; a 10 holdat meg nem haladó telkeken sem marad tehát fenn egyetemes jelzálogjog, mint ezt a volt kormánybiztos gondolja; sőt még a község telke s a többi 10 holdat meg nem haladó telek eg}rmás köpött sem áll egyetemleges jelzálogjog alatt, miként ezt a volt kormánybiztos állitja; mert a község telke a községi kezességből eredő kötelezettség biztosítására van jelzálogosán lekötve, nem pedig a telkes tartozásáért, a minek jelentősége abban mutatkozik, hogy a kezességi obligatió fennállása nem mindig függ csupán az adós tartozásának fennállásától (v. ö. optkv. 1352., 1360. §§., 1364. §. 2.), hanem elengedés vagy elévülés által emennél előbb is megszünhetik és külön kifogásoknak is lehet alávetve. III- A községek s a telkesek közti jogviszony. (Forrás: aj az 1882 : XXVIII. t.-cz. 2. §., — b) a község s a telkes között létrejött szerződés). A község és minden telkes közti jogviszonyra nézve két időszakot kell megkülönböztetni: a) azt az időszakot, mely az überland tulajdonának a község által történt megszerzésétől amaz időpontig terjed, a midőn a község és telkes az illető telek birtokára (jövőbeli tulajdonára) nézve megállapodásra jutottak; bj a most érintett birtokviszony rendezése utáni időszakot. aj A község, mely eddig a kerület utján haszonbérelte az überlandot az államkincstártól és alhaszonbérbe adta a lakosoknak, az überland tulajdonának megszerzésével mint haszonbérbeadó tulajdonos állott szemben az ő haszonbérlőivé vált lakosokkal. Ennélfogva egyrészt az eddigi megállapodásnak megfelelő haszonbéreket követelhette volna, másrészt a haszonbéri viszonyt felmondás utján vagy egyéb módon fel is bonthatta és a telkeket mint tulajdonos saját használatába visszavehette volna. Az utóbbi eshetőségnek már az államkincstár és a község között létrejött adásvételi szerződés elejét akarta venni, a mennyiben kötelezte a községet arra, hogy a telkeket az akkori birlalókra átruházza. De kérdéssé válhatott volna, vajon e birlalóknak az államkincstár és a község közti szerződésből származhatik-e közvetlen joga a község ellen. Ezért vált szükségessé, hogy az 1882 : XXVIII. t.-cz. 2. §-a ex lege szabályozza a község és a birlaló közti jogviszonyt abban a részében, hogy a község kötelezve legyen a birlaló irányában a telek tulajdonát az utóbbira átruházni, a mi nem tekinthető csupán az államkincstár s a község ebbeli szerződési megállapodásának megerősítéseként, •— a mely megerősítés a törvény r. §-ában különben is már benfoglaltatik, — hanem ez a község és a birlaló közti jogviszonynak ex lege való eredeti rendelése. A község tehát ex lege kötelezve van a telket a birlalóra átruházni, de csak ugy, ha a birlaló megadja érte a megfelelő vételárt; ha a birlaló ily vételárt nem ad, megszűnik a községnek tulajdonátruházási kötelezett-